Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

146

AZ ŐSI GÖRÖG ORVOSTUDOMÁNY.

A betegségeket a legrégibb időkben az istenségek akaratának illetve büntetésének tekintették s ennek megfelelően gyór

gyításukat az istenek haragjának kiengesztelésétől, varázs szavak elmondásától remélték. A kis- ázsíai gyarmatok révén korán megismerkedtek kelet kultúrné- peinek, valamint az egyiptomiaknak orvostudományával, melyből kitűnő érzékkel emelték ki a lényeget és használták fel gyógykezelésükben. Homeros korában Thessalia királya Asklepios (Latinosán Aesculap) volt. Ő Epidaurosban oly jelentős orvosi működést fejtett ki, hogy már életében félistenként tisztelték, később az orvostudomány istenévé magasztosították. A betegek részére intézeteket létesített, ahol vízgyógymódokon, diétás kezeléseken kivül mindennemű gyógyítással foglalkozott. Hagyományok szerint csodálatos

gyógyulások voltak neki köszönhetők: pl. ,,az athéni Ambrosiást, aki egyik szemére vak volt, szemét felvágva, vakságából meggyógyította.“ ,,Egy embernek, kinek altestén volt gyógyulni nem akaró fekélye, azt kivágta, összevarrta és a beteg gyógyúlva távozott.“ Asklepios a hagyomány szerint villámcsapástól halt meg büntetésből azért, mivel díjazásért gyógyított, ami akkor még nem volt szokásban.

Fiai közül Machaon a sebészetet, Podaleirios a belgyógyászatot művelte. Leányai közül Pa- nakeia gyógyszereket készített (tőle vette elnevezését a panacea szó). Hygieia az egészséges életmódnak volt a papnője.

(Róla nevezték el a közegészség- ügyet higiénének.)

A későbbi korokban tiszteletükre sok városban emeltek gyógyintézeteket, ,,asklepionokat“ lehetőleg gyógyforrások mellett, melyekben a gyógyítást Asklepios papjai

126. ábra.

Asklepios és leánya Hygieia.

125. ábra.

Asklepios. (Holländer után).

Machaon.

Podaleirios.

Asklepios