Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A görögök orvostudománya

140

GÖRÖGÖK KULTÚRÁJA.

Kultúra.

meghódolí.) Az ókor legnagyobb fejedelme Kr. e. 323-ban halt rneg. Halálával összeomlott hatalmas birodalma is. Hadvezérei közül Ptolemeus új dinasztiát alapított Egyiptomban, melyet a tudomány terén a világ első államává tett. Seleukos a bagdadi dinasztiát alapította meg, az indiai államokat Asoka egyesítetette hatalma alatt a Hymalájától Ceylonig, s ezáltal a Nagy Sándoréhoz hasonló hatalmas keleti birodalmat létesített. Macedóniában és Görögországban Nagy Sándor leszármazottjai uralkodtak mind csökkenő hatalommal Kr, e. 197-ig, amikor a görög államok Róma hegemóniája alá kerültek. Kr, e. 91-től kezdve úgy Macedónia, mint a görög államok római provinciává lettek,

A görög nép, már a Kr. e, X. században kőházakból épült városokban lakott. Magas társadalmi, gazdasági és kereskedelmi berendezkedéseik voltak. Az ipar, kereskedelem a görög városokban hamar kifejlődött. A társadalmi berendezkedés igen magas fokot ért el. Draco Kr. e. 620-ban hozta szigorúságáról híres törvényeit, 596-ban azokat Solon törvényei váltották fel. Perikies alatt élte Görögország a fénykorát 470—420-ig. Ez időben indult meg a városépítkezés, ekkor épültek a Parthenon, a Propylaon stb stb.

Ne gondoljuk azonban, hogy a kultúra csak a görögországi államokban fejlődött ki. A görög gyarmatokon talán még magasabb volt. Kisázsiában Bizánc, Pergamos, Kymene Ephesos, Miletos, Halikornassos, Knidos, a kisázsiai szigetek közül Chios, Samos, Kos, Rhodos, Milos, Naxos voltak a legnevesebb városok. Az olaszországi gyarmatokon Kroton, Syra- cusa, Messina, Agregenti, Neapolís, a francia tengerparton Mar- salina (Marseille) messze földön híresek voltak magas kultúrájukról. Mindezen városokban a kereskedelem és ipar mellett a tudománynak is minden ágát önállóan művelték és továbbfejlesztették. Talán elég, ha a rhodosi koloszusra, a milói Vénuszra emlékeztetek. E kultúrák bizonyára főleg Kis-Ázsiában a perzsa és babylon kultúrhatások folyamán fejlődtek ki, önállóságukat épen az orvostudománnyal kapcsolatban fogjuk látni. A görög városok mindenütt a tengerparton, illetve ahhoz közel épültek. Ebből következik, hogy a közlekedési útjuk a tenger volt, főleg a Földközi tengernek Aegei-tenger nevű része. Bár a görög hajóépítés korában kimagaslott, a kompasz ismerete nélkül a hajózás csak tengerparti, illetve szigetről-szigetre haladó volt, amelyre kitűnő lehetőséget nyújtottak a Kykládok és Spórádok szigetelrendeződései. Ezek révén négy útvonal kötötte össze az anyaország városait a kisázsiai városokkal. (L. 133. ábrát.)

Az ipar, művészetté finomult náluk, úgy hogy ők maguk sem lettek különbséget művész és iparos között. Ä görög klasszikus kor művészei: Myron, Polykleitos, Pheidías (470 körül) és a csodás templomok számtalan, de ismeretlen építői mind csak iparosok voltak. Az építészeten kívül a szobrászat, festészet, (legkiválóbb festőjük Opelles volt Kr. e. 320 körül.) a textilipar luxustárgyai mind művészi fokon állottak. Pergamosban feltalálták a pergament készítését. A hadászatuk csodát mű-