Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - Az amerikai indiánok orvostudománya
154 AZ INDIÁNOK KULTÚRÁJA. nandu, páva és kacsaféle szerepelt. Építkezésükben követ, sőt téglát is használtak. Nagy városaik voltak. Épületeiket, templomaikat stilizált szobrokkal díszítették. Fejlett volt a kéziipar, az agyagedény-készítés, a lámagyapjuból való szövőiparuk, arany, ezüst kézműiparuk. Irodalmukban jelentős szerep jutott a drámának (legnevezetesebb írójuk Ollanta volt). Sajnos, hogy e magasműveltségű nép könyvtárait felégették, épületeiket tövig rombolták a spanyol hódítók. Pedig az indián nép jóindulatú, erkölcsös, becsületes nép volt, akivel a spanyol conquistadorok könnyen megegyezhettek volna anélkül, hogy e népet és műveltségét tönkretegyék. Penn azt írja róluk, hogy: ,.Tanácskozás alkalmával meggondoltak, szűkszavúak, becsületesek, megbízhatók. Európában sohasem láttam ilyen bölcsességet, előrelátást, ügyességet.“ Az indiánok nem ismerték a lovat, a vasat, az igavonó állatot. Csodálatos, hogy nem ismerték a kereket! A kereskedelmet a saját vagy állatok hátára rakva bonyolították le. A hajózást tutaj szerű készítményeken végezték. Ruházatuk derekukra csavart szövetekből, szoknyákból állott. Lábukon szandált viseltek, fejüket toliakkal díszítették. Őrlő-köveik, cserép, fa, csont és kőeszközeik voltak. A rezet öntötték, de a bronzot nem ismerték. A rézén kívül az aranyat is nagy tömegben alkalmazták. Tőlük származik a Tomato (paradicsom), ci- kar, (szivar) kukorica stb. szó. Számrendszerükben a 20-ast használták, melyben a számjegy értékét helyzete határozta meg. így tetszőleges nagyságú számokat írhattak fel s azokkal minden műveletet elvégezhettek. Naptárrendszerük fejlettebb volt, mint a hódító spanyoloké, mert ők alkalmazták a naptár korrekciókat. (Ezzel szemben a spanyolok csak a Gergely-naptár beállítása után vettek arról tudomást.) A hónapnak 20 napja volt s az év 18 hónapból állott. Az asztrológia annyira kifejlődött, hogy a Kaldeusokkal is felvehette a versenyt. A négy világtáj keresztalakú ábrázolása a hittérítők előtt a kereszt előérzetének tetszett. Épületeik javarészt agyagból, tehát gyorsan pusztuló anyagból készültek s csak elvétve készültek kőből a paloták, középületek. Sokszor nem is fedték be a házaikat, vagy fokozatosan előugró kőlapokat raktak egymás fölé és azok egy bizonyos magasságban kétoldalról összeértek. Mivel ezeknek a tetőknek, nagy súlya volt, a falakat igen vastagra kellett építeni. A faragott kőépítmények gazdag ornamentikája, valamint az írásuk emlékeztet a kínaiakéra. Az indiánok orvostudományát jellemezte a mágikus és asztra- lis irányzat. A betegségek létrejöttét gonosz szellemeknek (eiacatecolotinak) és a betegség istenének Xiuhatlatl-nak tulajdonították, valamely bűn büntetése, vagy az istenek valamely bosszúja következményeként. A gyógyítást a pap-orvosok végezték az orvos istennek: Quetzalcoatl-nak segítségével. A gyógyítás eredménytelenségét annak tulajdonították, hogy Kukul- can, a halál istene elragadta a betegeket. Az új életet, a fogamzást Ometecutli-nak kellett megköszönni. (Az aztekek a haragvó Orvostudomány
