Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A japánok orvostudománya

A JAPÁN SZÜLÉSZET. 151 A másállapotba jutott nő haskötőt viselt és havonta 2—3- szor is masszíroztatta magát a bábákkal, melynek az volt a célja, hogy a magzat helyes elhelyezkedését biztosítsa. A terhesség X. hónapjában a nő saját otthonába vagy nyilvános szülőházakba vonult vissza, ahol orvosságot adtak a szülés segítségére. A szü­lés alatt szalmából font szőnyegen fe­küdt, majd a kito­lási időszakban tér­deplő helyzetben szül­te meg magzatát, a gátnak bizonyos vé­delme mellett. A szü­lés vezetését bábák végezték, akik a szü­lés siettetésére a ha­sat övvel szorították le. A megszületett magzat köldökzsinór­ját éles bambusz szi­lánkkal vagy porcel­lán cseréppel vágták át, miközben hétszer leheltek reá. A le­esett köldökcsonkot eltették az újszülött élete végéig, hogy azzal együtt temethessék el. A későbbi hasfájdalmak elke­rülésére gyakran égették a köldököt. A lepény meg­születésének elősegítésére masszírozták a hasfalat, ha pedig a lepény bentma­radt, különleges elefánt­csontfogóval, vagy kézzel húzták ki. A gyermekágy­ban a méh összehúzódásá­ra különböző gyógyszere­ket nyújtottak. A gyer­mekágy idején az asszony­nak nyugodtan kellett fe­küdnie és egy ideig szigo­rú diétában részesülnie. A szülés befejezése után olajba mártott vattacsomót helyeztek a szeméremrés elé. Utóvérzésnél tampo­119. ábra. Császármetszés egy régi japán fa­metszeten. (Holländer után.) 120. ábra. Az újszülött fürösztése. Szülés.

Next

/
Thumbnails
Contents