Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A japánok orvostudománya
A JAPÁN SZÜLÉSZET. 151 A másállapotba jutott nő haskötőt viselt és havonta 2—3- szor is masszíroztatta magát a bábákkal, melynek az volt a célja, hogy a magzat helyes elhelyezkedését biztosítsa. A terhesség X. hónapjában a nő saját otthonába vagy nyilvános szülőházakba vonult vissza, ahol orvosságot adtak a szülés segítségére. A szülés alatt szalmából font szőnyegen feküdt, majd a kitolási időszakban térdeplő helyzetben szülte meg magzatát, a gátnak bizonyos védelme mellett. A szülés vezetését bábák végezték, akik a szülés siettetésére a hasat övvel szorították le. A megszületett magzat köldökzsinórját éles bambusz szilánkkal vagy porcellán cseréppel vágták át, miközben hétszer leheltek reá. A leesett köldökcsonkot eltették az újszülött élete végéig, hogy azzal együtt temethessék el. A későbbi hasfájdalmak elkerülésére gyakran égették a köldököt. A lepény megszületésének elősegítésére masszírozták a hasfalat, ha pedig a lepény bentmaradt, különleges elefántcsontfogóval, vagy kézzel húzták ki. A gyermekágyban a méh összehúzódására különböző gyógyszereket nyújtottak. A gyermekágy idején az asszonynak nyugodtan kellett feküdnie és egy ideig szigorú diétában részesülnie. A szülés befejezése után olajba mártott vattacsomót helyeztek a szeméremrés elé. Utóvérzésnél tampo119. ábra. Császármetszés egy régi japán fametszeten. (Holländer után.) 120. ábra. Az újszülött fürösztése. Szülés.
