Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - A kínaiak orvostudománya
A KÍNAI GYÓGYSZERTAN. 117 hez is a piros szín talál. A piros színek a fentiek alapján kihatással vannak a szívre, ezért kell szívbajnál piros színű gyógyszert a Digitalis purpureat adni. Súlyos szívbajnál vizenyő lép fel a lábakon. Minthogy a víz kioltja a tüzet, az oedema víztartalma kioltja a szív tüzét, ezért az oedema terjedésével a beteg halálára lehet számítani." Cyanosissal járó szívbajnál a kínai okoskodás Diepgen szerint a következőként módosul: ,,Ha a szív vörös színe átmegy a vese fekete színébe, az bizonyság arra, hogy a vese eleme: a víz hatalomra jut a szív eleme: a tűz felett és kioltja azt, vagyis ez esetben a halál bekövetkezése várható." 109. ábra. „A kínai láb“ képe és Röntgen fényképe Amíg a kínaiak a belső szereket és külsőleg a borogatást, fürdőt, massage-t kiterjedten használják, addig a műtétektől általában tartózkodnak. Inkább kasztráló műtétekről találunk említést. A sebészet elég primitív volt náluk, aminek oka a vallásukban rejlett. Ugyanis az ősök tisztelete nem engedte meg, hogy a szervezet egyes részeit műtéttel eltávolítsák, mert haláluk után csonkán nem jelenhettek meg a túlvilágon. Ezért sebészetük az első segély nyújtás keretei között mozgott. A vérzést izzó vassal, edző szerekkel csillapították. A vérzés csökkentésére belsőleg gelatint adtak. A sebet varrták. A törést, ficamot helyre téve bambusz-nád sínben kezelték. Tályogokat nyitottak meg. Kr. e. 200 körül Hoa-Tou végső szükségben amputációkat, trepanaciókat végzett ma-jao-val narkotizált embereken. Hoa Tou orvosuk vezette be Kínában a szobatornát (a mai svédtorna ősét). A testgyakorlatoknál a mozgáson kívül súlyt helyezett a lélegzetvételre is, amit a szobatorna egyik fő alkatrészének tekintenek a legújabb időkben. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk a gyógyszer rendelésükön sem, bár gyógyszerül rengeteg növényi és ásványi eitdeíü szert használtak. Babonás szereiken kívül, mint a különböző csontok, körmök, amulettek stb. ásványi és növényi gyógyr 110. ábra. (Sitten der Völker I. Bd). Sebészet. Gyógyszereik.
