Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)
II. rész. Az ókori orvostudomány - Az indusok orvostudománya
AZ INDUS TÁRSADALOM. 105 kát; a Brahma-véda varázsigéket tartalmaz. Orvosi szempontból fontos a Grihja szutra, mely a családi életben a házassági, szülési és egyéb alkalmakra vonatkozó ceremóniákat írja elő. A Dhama sastvában törvények határozzák meg, hogy az ember hogyan igyék, egyék, jöjjön, menjen, ágyazzon, aludjon, öltözzék, vetkezzék, fürödjön és szüljön. Az eposzok korából a Vyasának tulajdonított Mahabharata, valamint a Valmiki nevéhez fűződő Ramajana a világirodalom legszebb hőskölteményei közé tartoznak. Bidpai Pancsatantra-ja Aesopus állatmeséivel egyenértékű remekmű. Az indus líra Csandragupta király alatt érte el fénykorát. A dráma kb. Kr. e. 500 évvel kezdődött. Legnagyobb képviselője Kalidásza Sakun- tala-ja, később Dandin, majd Bhavabhuti drámái irodalomtörténeti jelentőségre emelkedtek. Buddha beszédei, mondásai, parabolái az indus irodalom kincseihez tartoznak. Ezt az irodalmat általában jellemzi a filozófiai elem, melyet a legújabb irodalmukban pl. Rabindranath Tagorenél is megtalálunk, ép úgy, mint a 3000 évvel ezelőtti upanisadokban, amely filozófiai müvek mélységükkel Schopenhauert is lenyűgözték. A társadalmi osztályok elkülönültek egymástól: kasztrendszer alakult ki. Ezek egymással alig érintkeztek, köztük a házasság lehetetlen volt. A brahman vallás még a brahmin részére sem volt boldogító, annál kevésbbé a többi kasztra, legkevésbbé a páriák részére. Talán ebből a lelki szükségletből magyarázható, hogy a Krisztus előtti VI. században Buddha az önsanyargatás helyébe az elmélyülést tette. Hirdette, hogy a jót a jóért kell tenni, távol kell tartani az önzést és az önhittséget, az igazi éle tet a tiszta életben kell keresni, amiért jutalom nem jár. Ilv életmód mellett lehet elérni a Nirvánát. A buddhizmus nagy tömegeket mozgatott meg, elterjedt Tibetben, Kínában, Japánban, sőt az egész távol Keleten. Mindenütt hatalmas templomokat emeltek tiszteletére, ennek hatása alatt főleg a templomépítkezés indult meg, amit a városok építkezése követett. Az indiai kasztrendszernek volt jó hatása is az emberi művelődésre. Ugyanis a kézművesek kasztja apáról-fiúra adta át élete tapasztalatát, aminek következménye az volt, hogy az indiai kézműves ipar igen magas fokra emelkedett. Még ma is csodálattal nézzük, amit az indusok alkottak az ötvösművészet, a rézmüvesség, a kőfaragás, a bronzöntés, a szövőipar és szobrászat terén. A legrégibb időkben úgy fogták fel a betegségeket, hogy a rossz szellem szállotta meg az embert. Ellenük természetszerűleg varázslatokat és szent növényeket alkalmaztak. Ezen utóbbiakát némelykor csak áldozati lángokba szórták és attól vártak gyó- gvúlást. A későbbi időkben, az úgvnevezett brahman-korban, már a természet megfigyelésén és tapasztalatokon nyugvó orvostudományt találunk náluk. Az indus orvosoknak a bonctanról és élettanról hibás fogalmaik voltak. Boncolásokról, vizsgálatokról nem találunk adatokat. A bonctan köréből tett megjegyzéseik csak elképzelésen alaA társadalom Orvostudomány.
