Farkaslaki Hints Elek dr.: Az őskori és ókori orvostudomány (Budapest, 1939)

II. rész. Az ókori orvostudomány - A perzsák orvostudománya

100 A PERZSÁK SZÜLÉSZETE. A szülészeti és nőgyógyászati tudományok a perzsáknál még az orvostudományoknál is gyengébb állapotban voltak. Oka ennek a náluk kialakult szigorú háremélet volt, ahová férfi nem tehette be a lábát. (A hárem kialakulása tulajdonké­pen vallásukból eredt. Tisztátalannak tartották nemcsak a mens­truáló nőt, de a teherben levő, sőt a szoptató nőt is. Mivel pedig az ily nővel való együttalvás tiltott dolog volt, a másállapotba jutott asszony közel két esztendeig nem élhe­tett házaséletet. Eme hiányok pótlására szolgált a perzsáknál a harem szervezete.) Ilyen szokások mellett természetes volt, hogy se a nőgyógyászat, se a szülészet nem fejlődhetett ki. A menstruá­ciót az aranyeres csomókból jövő vérzésekhez hasonlították és azon esetben tartották normálisnak, ha nem tartott tovább, mint 8 nap. A menstruációs vért mérgező hatásúnak gondolták. A ter­hesség élettanáról csak elképzeléseik voltak. A szülés istennő­jének Ardvi-t tartották, a folyamok istennőjét, aki a férfiaknál az ondófolyást hozza létre, a nőknél pedig előkészíti a méhet a fogamzásra, egyúttal a tejképződést is irányítja. Fentmaradt iratokból tudjuk, hogy ismerték a terhesség alatti vérzéseket, az eklampsiát. Az ókor kultúrnemzetei közül a megszületendő mag­zat védelme leginkább a perzsáknál található meg. A Videvda tiltja a hajadon terhesek nél is a magzatelhajtást, az abortiv szerek adását és nem veszi tekintetbe azt, ha a magzatot ,,az emberek előtti szégyenérzet- ből“ hajtották el. A magzatelhajtást szigo­rúan büntették; egyforma büntetésben ré­szesült a magzatát elhajtó anya, az abba , , beleegyező apa és a magzatelhajtást végző be^TngefmTnÄ A terhesség alatt kíméletben részesült a nő, ami bizonyos mértékig praenatalis védelemnek fogható fel. Ennek magyarázata a per­zsáknál a lélekvándorlásban való hitükben gyökerezett. Ezt a célt szolgálta az a perzsa törvény is, mely tiltja a gyermek­ágyasnál a coitust: ,,ha valaki gyermekágyassal alszik, akár szoptat az illető akár nem, mielőtt még annak ideje elkövetkezne, bűnt követ el“ és azt a bizonyos időt pedig öt hétben állapítja meg. A szülés körüli működésről, a szülészeti komplikációk­ról, szülészeti műtéteikről nem tudunk. A szülések vezetését a perzsáknál a bábák végezték. A bá­bák tudása az első évszázadokban igen gyenge lehetett. Később azonban az asszíroktól, babyloniaktól, zsidóktól, majd az egyip­tomiaktól sokat tanultak é£ náluk is kialakult a bábarend. Szá­muk Perzsia fénykorában már tekintélyes volt, hiszen egy szülésnél 10 asszonynak kellett jelen lenni, akik között 2—3 bába volt, a többi 7—8 személy a bábák megszokott alkal­mazottja. A perzsa nők szülésénél ezen 10 asszony mindegyiké­nek meg volt határozva a teendője, de az is, hogy szülés közben 100. ábra. Szülészet. Bábaság

Next

/
Thumbnails
Contents