Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek orvostudománya - Szülészete, nőgyógyászata
SZÜLÉSZET AZ ARABOKNÁL. Ih sőt még akkor is, ha a nő oly fürdőkádban fürdőit, amelyikbe egy férfi előzőleg beleengedte az ondót. E kérdés eldöntése a középkor nagy problémái közé tartozott és csak az újkorban tisztázták. A későbbi századokban még találkozunk orvosirodalmi termékekkel, de azok nagyobb jelentőséggel nem bírtak. 31. ábra. Rusztem születése Firduszi Sahnaméjából. 4 bába segédkezik. (Sudhoff után.) Az araboknál a valláserkölcsi felfogásuk és családi, társadalmi szokásaik mellett a férfi-orvosok szülészettel nem foglalkozhattak, szülészeti kérdésekben tapasztalatokat nem gyüjthettek, ezért a szülészeti kérdéseket csak görög írók müveiből vett elképzeléseik után írták meg. E részeket se szánták orvosoknak, hanem csak a bábáknak. Ezért a világhírű arab egyetemeken nem nyert otthont a szülészeti tudomány, sőt lassan feledésbe ment az is, ami volt. Az arab nő, helyesebben mohamedán nő helyzetének megfelelően az egész szülészeti tudomány teljesen a bábák kezében volt. A szülészeti kérdésekkel foglalkozó orvosi müvek, mint Hali Abbas, Abul Kasim és a többiek tulajdonképen a bábák tanítását célozták, illetve azt, hogy azok alapján az orvosok irányíthassák a bábák működését. A szülészeti Bábaság.