Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek orvostudománya - Szülészete, nőgyógyászata

SZÜLÉSZET AZ ARABOKNÁL. Ih sőt még akkor is, ha a nő oly fürdőkádban fürdőit, amelyikbe egy férfi előzőleg beleengedte az ondót. E kérdés eldöntése a kö­zépkor nagy problémái közé tartozott és csak az újkorban tisz­tázták. A későbbi századokban még találkozunk orvosirodalmi termékekkel, de azok nagyobb jelentőséggel nem bírtak. 31. ábra. Rusztem születése Firduszi Sahnaméjából. 4 bába segédkezik. (Sudhoff után.) Az araboknál a valláserkölcsi felfogásuk és családi, társa­dalmi szokásaik mellett a férfi-orvosok szülészettel nem foglalkozhattak, szülészeti kérdésekben tapasztalatokat nem gyüjthettek, ezért a szülészeti kérdéseket csak görög írók müvei­ből vett elképzeléseik után írták meg. E részeket se szánták orvo­soknak, hanem csak a bábáknak. Ezért a világhírű arab egyete­meken nem nyert otthont a szülészeti tudomány, sőt lassan fe­ledésbe ment az is, ami volt. Az arab nő, helyesebben mohamedán nő helyzetének meg­felelően az egész szülészeti tudomány teljesen a bábák kezében volt. A szülészeti kérdésekkel foglalkozó orvosi müvek, mint Hali Abbas, Abul Kasim és a többiek tulajdon­képen a bábák tanítását célozták, illetve azt, hogy azok alap­ján az orvosok irányíthassák a bábák működését. A szülészeti Bábaság.

Next

/
Thumbnails
Contents