Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

II. rész. Az Izlám vallású népek (arabok) orvostudománya Kr. u. 600-1500-ig - Az Izlám népek orvostudománya - Belgyógyászata, sebészete

68

A TÖRÖKÖK ORVOSTUDOMÁNYA.

miát is létesített. Érdekes, hogy a törököknél a legtöbb egészségügyi intézmény mellett, járóbetegrendelés is volt és hogy a szultán orvosa az egészségügyi intézmények ellenőrzésével egyúttal szolgálta a török közegészségügyet. Konstantinápoly elfoglalásával a török orvostudomány szorosabb viszonyba jutott a nyugateurópai orvostudománnyal s amikor a latin, olasz, francia és német munkákat török nyelvre is lefordították, lendületet vett a török orvostudomány fejlődése.

Egyes egészségügyi intézkedésük mai szemmel nézve is tiszteletet követel. A szegény betegek részére létesített ingyenes

27. ábra. A Szulejman-kórház Istambulban, 1555-ben. (Süheyl után).

ambulanciák, a szegények részére adott ingyen gyógyszerek, ingyen fürdők magas szociális érzékre vallanak. Az epidémiák leküzdésére kiadott rendeleteik, az általánosan használt himlőoltások megelőzték a nyugateurópai orvosudományt. Humánus, logikus és gyakorlati érzékükre vall, hogy a betegek célszerű szállítására betegszállító kocsikat helyeztek üzembe háborúban és békében. Külön otthonokat létesítettek a rekonvalens betegek

28. ábra. Török betegszállító kocsi a XVI. századból. (Süheyl után.)