Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
I. rész. Az európai népek orvostudománya Kr. u. 400-1100-ig - A középkori orvosi tudomány - A kolostori orvostudomány a nyugateurópai népeknél Kr. u. 500-1100-ig
46 A NÉMET KOLOSTORI ORVOSTUDOMÁNY. A francia kolostori orvostudomány. lostort. (Ez a hely volt az, ahová őseink annak idején ellátogattak.) Szent-Gallenen kivül Németország számos helyén volt hasonlóan működő kolostor. A német kolostorokban hamar megindult az irodalmi tevékenység, ami javarészt az antik írók munkáinak lemásolásából állott de önálló műveket még alig találunk. Eltekintve a kisebb kompendiumoktól, önálló jelentőségre emelkedett a ful- dai Maurus Hrabanus 22 kötetes munkája.,, A mindenségről“ (De univérso.) Munkáin kivül még nagyobb jelentőségű volt tanácsadói működése, amit Nagy Károly császár mellett a tudomány érdekében kifejtett. Reichenauban Wala- fried Strabus írt a növények hatásáról 444 hexameterből álló verses művet. A XI. században a bingeni apácafőnöknő munkája emelkedett ki, aki ,,Okok és gyógymódok“ valamint ,,Physica“ cimű munkáiban néhány betegséggel foglalkozik. E munkának legnevezetesebb része a gyógynövényekről írt fejezet, melyben a német népies felfogásokat is ismerteti. Franciaország területén a kolostorokban igen intenzív orvosi működés folyt. Ebben kiváltak a Loire völgyében fekvő kolostorok, mint Marmoutíer, Tours, Meung és elsősorban Chartres. Ez az utóbbi volt a francia kolostori orvostudomány központja és sokáig az irányítója. Ér- tékes tevékenységüket épen fejlett irodalmuk bizonyítja. Heri- brand a diagnosztikáról, a gyógyszertanról, sőt még a sebészetről is írt értékes munkát, amely utóbbival irányt mutatott a későbbi francia sebészet kialakulására, A többi írók közül kiemelkedik Raoul-Leclerc és Guillaume-Firmat. Korában ugyszólva viághírre tett szert Odo a „De herbarum virtutibus“ című, versben írt (2269 hexameter) gyógyszertani könyvével. Derold ami- ensi püspök orvosi tudása olyanfokú volt, hogy „a királyi udvarban időző salernoi tudós eltörpül — régi feljegyzések szerint 17. ábra. A Szent galleni kolostor kórház tervrajza a betegszobákkal, rendelővel és a gyógynövény-kerttel. 820-ból. (Sudhoff után).
