Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - A hazai orvosképzés és egyetemi orvosképzés a középkor folyamán
308 MAGYAR ORVOSI VISZONYOK. Erdélyi viszonyok. Orvosok helyzete. 1402-től 1406-ig Bécsben, 1406-tól 1409-ig Krakóban, azután újból Bécsben, végül Páduában tanult, ahol 1418-ban orvosdoktorrá avatták. Erdély a középkori nehéz közlekedési viszonyok miatt távol esett az ország középpontjától. Ennek ellenére nem maradt el hazánk más vidékeinek kultúrájától. Az ottani csendesebb életmódnak megfelelően a teológia és bölcsészet virágzott inkább a kolozsvári Domonkos rendiek főiskoláján, melvnek teológiai karán Epi János és Frigh Márton tanítottak Mátyás korában. Ezen a főiskolán működött 1493-ban Kolozsvári Csoda Miklós (Nicolaus ex Mirabilibus), az utolsó középkori magyar teológiai tanár. Kolozsvárott ekkor már „könyvtartó házat“ építettek, hogy mindenki könnyen megtalálja, amivel lelkét gyönyörködtesse ... A főiskolán az orvostudomány még nem volt képviselve, de az erdélyi egyetem eszméje 1458—90 között már-már megvalósítás előtt lebegett. Ennek hiányában az erdélyi ifjak javarészben a külföldi egyetemeket keresték fel, azok közül is legnagyobb számmal a bécsire iratkoztak be. Bécsben 1385—1480 közötti 100 év alatt 364 erdélyi tanult. Ugyanezen idő alatt a teológián 5 tanár, a bölcsészetin 26 professzor tanított Fraknói megállapítása szerint. (Lásd; Magyarországi tanárok és tanulók ä bécsi egyetemen a XV.—XVI. századokban.) Az orvostudomány terén szintén nem maradt el Erdély Magyarország egyéb területeihez képest. Az erdélyi kiválóbb orvosok közül megemlíthető Erdélyi Péter, ki 1300 körül irta meg: ,,Liber de Calendo seu computo“ c. könyvét. 1323-ban működött Kolozsvárott János plébános és tudós orvos. Természetesen Erdély fiai is a külföldi egyetemekre jártak tanulni. Erdélyi Bőczi János, (Johannes Boetii de Dacia), pl. Párisban végzett 1421 körül. Szebenben fejtett ki áldott működést Jakab mester. Erdélyi Miklós (Nicolaus de Dacia) az orvosi de még inkább a csillagászati tudományban vált ki, ezért Mátyás király udvarába is meghívta. A szebeni Zeckel Pétert 1480-ban még Bécsben, 1486- ban már Ferrarában találjuk, ahol végzett is. Visszatérve pátriájába nagy hírű orvos lett. A gróf Teleki családnál fejtett ki háziorvosi tevékenységet 1483 körül Jacobus Vyenna mester. Végül még csak Saltzmann brassai orvos nevét kell megemlítenem, akinek a nevéhez fűződik a járványok elterjedésének megakadályozása, a szárazföldi vesztegzár javaslása és első megvalósítása. A kész orvosok elhelyezkedése olyan volt, mint ami a középkori viszonyoknak megfelelt. Előkelőségek, királyok udvarában, varosok szolgálatában állottak. Sokan mint magán orvosok működtek és voltak akik vándorkörútra mentek. Az orvosi működés ekkor még szabályozva nem volt. Talán csak annyiban, hogy a budai jogkcnyv 1421-ben kimondta, hogy a kuruzslók épp úgy hegyes süveget kapjanak a fejükre, mint a zsidó orvosok. 1448-tól vette kezdetét a fizetéses városi orvosok alkalmazása. A sorban Pozsony haladt elől, melynek hatósági orvosa a szegényeket ingyen kellett, hogy kezelje. Az alkalmaztatás csak ideiglenes volt s az orvosnak bármikor felmondhattak. Ugyanott a városi orvosi
