Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - Orvostudomány a Vegyesházi királyok alatt
Bordély. W. C. 504 KÖZEGÉSZSÉGÜGY A XIV—XV. SZÁZADBAN rosokat, a kofákat és a pékeket, hogy csak egészséges élelmiszereket árulhassanak.“ Az ital ellenőrzéséről kevés adatunk maradt fenn, pedig a középkor folyamán nagy mértékben fogyasztották hazánkban a bort, aminek az volt az oka, hogy. az országszerte kiterjedt lápok, mocsarak, élvezhetetlenné tették a vizet. A bor ellenőrzéséül az szolgált, hogy hivatalos emberek kóstolták a bort a városokban, míg vidéken a korcsmárosok a megkezdett hordóból először a bírónak küldtek. A középkor folyamán már kedvelt ital volt a sör. A legjobbat Bártfa készítette, ahonnan Mátyás király beszerezte a sörszükségletét 1459- ben. majd 1476-ban esküvője alkalmával. Ettől a két nagy ünnepélytől eltekintve már máskor is előfordult, hogy az udvar sört hozatott bor ellenszolgáltatása fejében. A Mátyás renaissance udvarában meginduló gáláns élet maga után vonta a szakácsművészet fellendülését is. Külön készült lében főzték meg a kacsát, ludat, fácánt, marhát, bárányt, sertést, vaddisznót, halat, stb. Az ételeket sáfránnyal, borssal, hagymával fűszerezték, melyeket az olaszoktól hozattak. Onnan szerezték be a kedvelt pármai sajtot is. Étkezéskor még Mátyás király is újjaival tette szájába az ételt, de Beatrix már mindent elkövetett, hogy a villa használatát meghonosítsa hazánkban. Az evés a külföldi iidvarokban sem volt másként. 30 évvel később VIII. Henrik angol király se használt még villát. A középkor erkölcstelenségének megfelelően bordélyházak is voltak működésben. Többnyire sövény kerítés zárta el a szomszédságtól és külvilágtól. Felügyelete a városi hóhérra volt bízva, mint Németországban is, aki a jövedelem egy részét megtartotta, mint fizetést. A fenntartási költségek rendesen túlhaladták a jövedelmet és mégis alig volt nyilvános épület, melynek gondját annyira szívén viselte volna a tanács, mint a „szüzek tanyájáét.“ Á pozsonyit 1536 körül hét szobával bővítették, benne a leányoknak külön szobájuk és közös társalgójuk volt, az ablakok azonban csak papírossal voltak befedve. A közegészségügyi viszonyok tárgyalásánál nem hagyhatjuk figyelmen kívül az árnyékszékek kérdését, ami nagyon rendezetlen volt. A bélsár lerakására a kertek és utcák árkai szolgáltak. Már nagyobb kényelmet jelentett, ha a ház megett földbe vert két cövek állott rendelkezésre az aktus elvégzésénél. Ezeken a viszonyokon nem botránkozhatunk meg., ha összehasonlításul emlékezetbe idézem, hogy a háború alatt a lengyel és orosz vidéki kastélyokban ugyanolyan volt a helyzet. Városokban a vár árkok szolgáltak a bélsár befogadására, ami az érkélyszerűen kiugró nyílásokból hullott alá és terjesztett bűzt messzi környéken. E viszonyok megjavítására az első intézkedést Pozsony városa tette, hol elrendelték 1340-ben, hogy a sárkirály (kutyapecér) köteles az árnyékszékeket tisztántartani, amiért heti 45 dénár fizetést kapott. Budán a jogkönyv előírása szerint az árnyékszékek tartalmát föld alatti vagy feletti csatornákban vezették el. Az ülőkés árnyékszékről a legelső feljegyzés 1429-ből származik, amikor „Georgius Polczonszaró e mó-
