Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
V. rész. A késői középkor orvostudománya 1300-1500-ig - Orvostudomány a Vegyesházi királyok alatt
294 KÓRHÁZAK HAZÁNKBAN XIV—XV. SZ. A XV. században a boszorkányban való hit háttérbe szorult a humanizmus és a renaissance eszméinek hatás alatt, de a babonától a legfelsőbb körökben sem tudtak szabadulni. Hiszen Beatrix is elvarázsolásnak tulajdonította a meddőségét. (Az igazi boszorkány perekkel, boszorkány égetésekkel a XVI. században fogunk találkozni.) A nemi és házasélet keretein belül elkövetett bűncselekmények gyakoriak voltak e korban. Megakadályozásukra már az Árpádházi királyaink szigorú törvényeket hoztak. Ezeket kiegészítették a vegyesházi királyok rendelkezései. A budai jogkönyv melyet 1425-ben fejeztek be, intézkedett a lányok házasságra való alkalmasságának megállapításáról, a megbecstelenítés és az erőszaktétel büntetéséről. A korai és késői szülés elkülönítéséről. A bírók kétes esetekben a bábák véleményét kérték ki. A természetelleni fajtalanságot Fogaras vidékén megégetéssel büntették, de az erőszaktételt csak 13 forint büntetéssel sulytották. E téren általában véve az árpádházi királyok törvényei voltak irányt mutatók. Boncolásokat a középkor folyamán csak elvétve végeztek külföldön, hogy az ott divatos mérgezési bűntényt kiderítsék, de mivel nem ismerték a mérgek okozta elváltozásokat s magát a mérget nem tudták kimutatni, azért az ilyen boncolásoknál nem volt tudományos jelentősége, legfönnebb elrettentésül szolgált egyesek számára, akik emiatt elálltak a bűnténytől, félve attól, hogy a boncolás ki tudja mutatni a mérget. Hazánkban nem találtam adatot arra, hogy boncolást végeztek volna e korban. A XIV. század folyamán sok kórházat alapítottak hazánkban. Közülük a fontosabbak voltak: a besztercebányai, melyet 1303-ban alapítottak. A régebben alapított pozsonyi kórházat az Antoniták 1309-ben adták át a városi tanácsnak, ami által világi vezetés alá került. A szepesi Johanniták 1323-ban alapítottak kórházat Matheokán. A kórházak ez időben már közszükségletet elégítettek ki. Bár mai szemmel nézve se megfelelő gyógykezelés, se szakszerű ápolás bennük nem volt, mégis nagy számmal keresték fel a betegek, hol részben testi, részben lelki vigaszt találtak bajaikra. A régóta híres pécsváradi ispotály a betegek befogadására hamarosan szűknek bizonyúlt s emiatt 1329-ben ki kellett bővíteni. Az óbudai kórház élére Ortolfus mester, iohannita atya került 1337-ben. Működése annyira kimagasló volt, hogy nagy híre távolról vonzotta a betegeket. (E kórház csak a mohácsi vész után szűnt meg). Gyógyítás szem- pontjából előhaladást jelentett az 1373-ban létesített pannonhalmi ispotály, mely Nagy Lajos király udvari orvosának: Ferenc mesternek tanácsára orvosi vezetés alatt állott. A következő évben az iglói kórházat, két év múlva a kassai kórházat létesítették a daróci szerzetesek. Előfordult nem egy esetben, hogy perek indultak meg a szerzetesek és a város között a kórház birtoklásáért Pl. Zsigmond 1399-ben meghagyta, hogy .,Kassát ne Nemibűnök. Kórházak XIV. sz.
