Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
IV. rész. A skolasztikus orvostudomány 1000-1300-ig - A nyugateurópai népek orvostudománya - Az oxfordi egyetem orvostudománya
165 Az oxfordi egyetem orvostudománya. Angliában és Írországban a kolostori orvostudomány előbb bizánci, később salernoi hatás alatt fejlődött, amint azt ,,A kolostori orvostudomány“ című fejezetben láttuk. Az angolok ilyen irányú tudása fejlettebb volt annál, mint amit a kontinensen találni lehetett, azért érthető, hogy az egyetemi élet náluk is hamar megindult. Oxford volt abban az időben Angliában a politikai és szellemi élet központja. Ott volt a Nagy Alfréd által 880 körül alapított tudós iskola. Szükség szerint tehát Oxfordban létesült az első angol egyetem 1167-ben, ahova előbb a salernoi tanok jutottak el és képezték orvostudományuk alapját. Már akkor kezdett kialakulni náluk a skolasztikus irányzat Sco- tus Erigena IX. századbeli püspük filozófiai művei alapján, aki a skolasztika előfutárjának tekinthető. Az egyetem tanítványa volt a későbbi híres párizsi teológus Neckam, aki a század végén írta meg ,,De rerum naturis“ című könyvét. E mű első két kötete természettudományi kérdésekkel foglalkozott, mint pl,: a származással, a nappal, holddal, földdel, levegővel, vizzel, a növény- és állatvilággal, az emberrel, a látással, veszettséggel stb. Ez a Párizsban latin nyelven kiadott munka ismert volt az angol tudósok körében. Az oxfordi egyetem megalapítója Robert, a nagy humanista volt, aki hangoztatta, hogy a geometria és matematika is fontosak a természettudományok műveléséhez. Nézete szerint: ,,A vonalak, szögek és alakzatok vizsgálata nélkül a természettudományt megérteni lehetetlen.“ A Grosseteste féle gondolkozásmód irányt szabott az egyetem empirikus szellemének kifejlődésére. Ezt a szellemet tükrözi vissza tanítványa az oxfordi egyetemről kikerült Roger Bacon, aki tanulmányai folytatására Párisba ment Maricourt-t hallgatni, onnan Kölnbe Albertus Magnus tanait megismerni. A nagytudású férfi visszatérve Angliába készítette az első szemüveget és az első nagyítóüveget. Tervrajzot készített a magátóljáró kocsikra, hajókra, a vízalattjáró hajókra és repülőgépekre. Béhatóan foglalkozott az alkémiával és általában a természettudományokkal. Tudta, hogy a föld gömbalakú. A földrajzi koordináták igénybevételével a földgömbről térképet rajzolt és foglalkozott a föld körülhajózásának gondolatával. (Tőle vette át ezt az eszmét Pierre d'Ailly, kinek művére: ,,Az Imago mundi“-ra Kolumbus hivatkozott a spanyol királyhoz intézett beadványában, mielőtt Amerikát felfedező útjára indult volna.) Hirdette, hogy a megismerésnek személyes kísérleteken kell alapulnia. A kísérletezést oly intenzív módon végezte, hogy — mint maga mondja — ,,20 éven át folytatott különleges tanulmányaim közben több mint 20.000 fontot adtam ki különböző kísérletekre és egyebekre.“ Kora nem értette meg öt, mágiával vádolta és 10 évre börtönbe vetette, amelyből VI. Clemens pápa szabadította ki, de továbbra is felügyelet alatt maradt. Bár ő maga nem volt orvos, természettudományi gondolkozásmódjával segítségére volt az orvostudománynak, épen így Duns Scottus egyházi tudós is, aki Erigena. Grosseteste Robert. Bacon.
