Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

III. rész. A középkor szelleme, áltudományossága és erkölcse - A középkori erkölcsök

128

MÉRGEZÉSEK.

elvétve fordultak elő mérgezések, a külföldön ez igen gyakori volt.

A mérget leginkább méregtartó gyűrűkben viselték, ahonnan alkalomadtán szórták be az áldozat borába, vagy ételébe. Javarészt arzén tartalmú mérgeket használtak a sötét középkorban és oly gyakran, ami az akkori embereket is megbotránkozTeriáka.

78. ábra. Méregtartógyürű a cluny múzeumból. (Courtadon után.)

tatta. (Pl. csak a Borgiákat említem meg.) Egy ritka, de mérgezés szempontjából annál hatásosabb alakja volt a méreggyürüknek az, melynél fecskendőbe szívták fel a besűrített folyékony mérget és a fecskendőből, mely a marokban elfért, adott pillanatban fecskendezték a mérget az áldozat ételébe, italába. Ugyanis a gyűrű üreges volt és a kőnek megfelelően nyílás volt rajta. Egy harmadik fajtája a méreggyürüknek az volt, amelynél a gyűrű fejéből karomszerű nyúlványok álltak ki, hogy kézfogásnál megsebesítsék az áldozat kezét és ezzel vigyék be a mérget a szervezetbe. Ez utóbbiak voltak legkevésbbé alkalmasak a mérgezésre, de azok viselői voltak a legelvetemedettebbek, kik nem átallották megmérgezni azokat, akikkel kezet fogtak a barátság jeléül . , .

Minthogy a középkorban a valamelyes szerepet játszó ember sohasem lehetett biztonságban afelől, hogy nem mérgezik-e meg, igyekezett szervezetét hozzászoktatni a mérgekhez, hogy ez79. ábra. Fecskendővel ellátott méreggyűrű francia- országból. (Gaillard után)