Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)

III. rész. A középkor szelleme, áltudományossága és erkölcse - A középkori erkölcsök

124

ERKÖLCS,

ségi övét“ lakatolták feleségük vagy leányuk derekára. Az övék elterjedt alkalmazását fentmaradt nagy számuk mutatja. Ilyenek pl. a cluny múzeumban is 1000 számra láthatóak. Az már más kérdés, hogy ezek az övék mennyire nem feleltek meg a hozzáfűzött reményeknek, hiszen nem egyszer kellett a mégis létrejött terhesség előhaladása miatt azokat levágni. . .

I A középkori erkölcsi felfogásra és viselkedésre számos történelmi adat vet fényt. Ezekből a régi emlékekből csak párat sorolok fel, hogy jobban rávilágítsak a középkor erkölcsi felfogására. (Az adatokat Nékám és Magyary-Kossa professzorok értékes munkáiból vettem.) Szent István utóda és unokaöccse Péter, igen buja természetű ember volt. Magával hozta a Velencében divatos erkölcsöket. Úgy élt, hogy uralkodása alatt „senki sem lehetett biztos feleségének vagy leányának szemérmetességéről, vagy húgának szüzességéről.“ Junghans Ádám vezér 1160-ban, várostrom esetére a minimális védősereget 300 katonában, 50 kéjnőben és 40 örömifjuban állapította meg. Álba herceg hollandiai seregét 400 lovasított és 800 gyalogos nő követte századokba és zászlóaljakba beosztva. Berchtold barát szerint az 1096. évi keresztes hadat számos férfiruhába öltözött nő követte. Bouillon Gottfried seregét 20.000 nő kisérte saját zászlóik alatt. Fülöp Ágost burgundi herceg Kr. u. 1200 körül külön állást szervezett arra, hogy a hadseregét követő női söpredékre felvigyáz76. ábra. Szüzességi őv a Magyar Nemzeti Muzeum régiségtárából. (Magyary—Kossá után).

f\ hadsereg erkölcse.