Farkaslaki Hints Elek dr.: Az orvostudomány fejlődése az emberiség művelődésében 2. (Budapest, 1939)
III. rész. A középkor szelleme, áltudományossága és erkölcse - A középkori erkölcsök
GYÓGYFÜRDŐK. 121 mehádiai voltak a legismertebbek. A természetes fürdők egészségre gyakorolt hatását az orvosok is tanulmányozták. Alcadinus girgentii orvos már az 1200-as években értekezett a fürdők hatásáról. Tussignana bolognai tanár 133ö-ban tudományos szempontból tárgyalta azokat. A legértékesebb balneológiái könyv De-Donditól származik 1340-ből, aki elgő- zöléssel a források sótartalmát határozta meg, sőt a sókat forgalomba is hozta. Ő ajánlotta először mint orvos az iszapfürdők használatát, amelyek a nép körében már közkedveltségnek örvendettek. Franciaország, Németország, Olaszország melegforrásai mellett világhírű fürdőhelyek alakultak ki és megindult Európaszerte a fürdőélet. A fürdőket az asszonyok terméketlensége ellen is ajánlották, ami miatt a nők fokozottabb mértékben keresték fel az ilyen jellegűeket. Hogy a meddőséget ebben az erkölcstelen korban nem mindig a fördőhasználat szüntette meg, arra jellemző az a felirás, mely Badenben a fürdő falán állott; ,,Für unfruchtbare Frauen 1st dieses Bad das Beste. Was das Bad nicht that, Das thuen die Gäste.“ A természetes fürdők a középkor vége felé jöttek igazán divatba. Ugyanekkor alábbhagyot a fürdőházak használata. E ténynek az volt az oka, hogy sokszor azokból indultak ki a fertőző betegségek, mint a pestis, cholera, typhus, egyéb járványszerű megbetegedések és nagyon sok bőrbetegség. Ennek következtében orvosi ajánlatra a hatóságok szigorú rendeletekkel tiltották meg a közösmedencékben való fürdőzést. Pl. 1497-ben a frankfurti vörös fürdőt, később a brünni Ádám-fürdőt zárták be járványok terjesztése miatt, amint azt Jordan Tamás hazánkfia leírta. Hazánkban Kolonich győri püspök számos fürdőt záratott be pestis járvány miatt. Később a syphilis elterjedése miatt csukták be a közös fürdőket. (A járványok terjedésének az a magyarázata, hogy a közös fürdők vizét csak ritkán cserélték ki.) A szemérmetesség a középkor első felében szinte túlzott mértékben volt meg, elsősorban Magyarországon, ahol az Árpádok alatt a szűzies életmód volt szokásban. Az istenfélő életmód, a bigottság, az élet örömeiről való lemondás és az önsanyargatás nemcsak a szerzetesek, szerzetesnők és aszkéták tulajdonsága volt ez időben, hanem a lakosság nagy részét is jellemezte az istenes élet és az azzal együtt járó szemérmetesség, ami egyformán volt meg nőknél és férfiaknál. Ebben az időben gyakoriak voltak a szűzházasságok, amire példaként említem Szent Imre herceg, majd 1230 körül Kálmán herceg (Szt. Erzsébet öccse) házasságát. A túlzásba vitt szemérmetességet az 1200-as évek után rohamosan fel72. ábra. Erótikus alakok egy égeri (Csehország) templom oszlopán. (Fuchs uán\ Szemérem.