Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Negyedik fejezet. A mocsárgáz
85 nem igen értékesítik, noha elég jó tüzelőanyag és mint ipari czikk (turfaliszt, turfalemez stb.) egyébként is becses. Németalföldön, Angliában, Franczia- és Németországban nagyban bányászszák. A mocsárgáz a kőszénbányákban is képződik, mint a kőszén lassú elbomlásának terméke. A repedésekben és üregekben meggyülemlett mocsárgáz a kőszénfejtésnél kitódul s ösz- szekeveredik a bánya levegőjével. Egy térfogat mocsárgáz 10 térfogat levegővel durranó gázelegyet, bányagázt képez. Ha ilyenkor valaki szabad lánggal a bányába lép, a mocsárgáznak levegővel való keveréke meggyulad s iszonyú robbanással ég el. Hogy a robbanásokból származó bányaszerencsétlenségeknek elejét vegyék, a köszénbányák világításánál mindenütt a Davy-féle biztosító lámpát használják. (64;. kép). A Bunsen-lángba tartsunk fémszövetet. A gáz csak a fémszövet alatt ég s azon nem csap át; a fémszövet ugyanis olyan gyorsan vezeti el a meleget, hogy fölötte a gáz hőmérséklete a gyulás hőmérséklete alá sülyed. A kisérletet megfordítva is végezhetjük. Gázlámpa fölé tartsunk fémszövet darabot és gyújtsuk meg a gázt a szövet fölött; itt ég, de a láng nem csap a szövet alá (65. kép). A Davy-féle lámpában a lángot, fémszövetből készült henger veszi körül. A robbanó bányagáz behatol ugyan a szöveten, meg is gyúl, de az égés nem terjed a fémszöveten túl, mert ott annyi hő vesz el, hogy a lámpa körül levő gáz már nem képes meggyuladni. Vannak helyek — különösen a petroleumforrások és kőszéntelepek közelében, — hol a föld repedéseiből tör elő más gázok kiséretében a mocsárgáz. így Baku mellett a Kaspitó nyugati partjain; a hol a földből gázok ömlenek ki, a melyek emberemlékezetet meghaladó idő óta égnek. (Öröktüz.) Az Egyesült-Államokban a földből előtörő gazdag gázforrások gázát 64. kép. Davy- féle lámpa. 65- kép. A láng nem csap át a fémszöveten.
