Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)

Harmadik fejezet. A savak

74 A puskapor 75 rész salétromnak, 13 rész szénnek és 12 rész kénnek lehető legbensőbb keveréke. Midőn a puskapor meggyűl, a szén és kén vegyül a salétrom oxigénjével; a hirte­len képződő gázok (széndioxid, kéndioxid, nitrogén, szénoxid stb.) nagy feszítő ereje okozza a heves, sokszor romboló hatást. Ezüstnitrát: AgNOs. háziasszonyok kitörölhetetlen tintája, melylyel a fehér- nemuéket megjegyzik: ezüstnitrát-oldat. Ha tiszta ezüstöt salétromsavban feloldunk s az oldatot bepárologtatjuk, az ezüstnitrátot szintelen, táblás kristályokban kapjuk. Az ezüstnitrát hevitve megolvad; a megolvasztott ezüst­nitrátot többnyire rudakba öntik. Vizben oldható. Maróhatású és mérges. A fény hatására, különösen szerves anyagok jelen­létében elbomlik és a kiválott ezüsttől fekete lesz. Ezért nevez­ték el p o k o 1 k ö n e k (lapis infernalis). A bőrön, fehérneműn fekete foltot idéz elő. Az ezüstnitrátot az orvosok a sebek kiégetésére, jegyző­tinta készítésre és a fotográfiában használják. A nitrátokat a salétromsavból (HNO3) származtatjuk le. A káliumchlorat: KClO%. Akár hányszor látunk görögtüzet felgyűlni, mindig gyö­nyörködünk fényében, változatos szinpompájában. Ezt a szemet gyönyörködtető tűztüneményt mi is létrehozhatjuk, ha kálium- chloratot, ként és szenet óvatosan összehozva lángfestő fém- vegyületekkel összekeverünk s a keveréket meggyujtjuk. Agörögtűz-keverékbena káliumchloratalegfontosabb alkotórész. A káliumchlorat fehér, hűtőizű, lemezes kristályokat képez. A hideg víz nehezen, a meleg könnyen oldja. Hevitve megol­vad; ha tovább hevítjük, elbomlik, eközben oxigénjét elbocsátja; ezért erős oxidáló szer. Éghető anyagokkal (kén, szén, czukor) robbanó keverékeket alkot, melyek dörzsölve, ütésre hevesen elrobbannak. Hintsünk kevés kénvirágot porczellánmozsárba s dörzsöl­jük ezt egy-két káliumchlorat kristályocskával össze. A dör­zsölést heves csattanások kisérik.

Next

/
Thumbnails
Contents