Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Harmadik fejezet. A savak
72 szép kékszinü, a másik smaragdzöld. Amazt kékkő vagy k é k- gálicz néven kérik s rendesen orvosságnak viszik haza, ezt zöld gálicz név alatt veszik, hogy otthon tintakészitésre vagy más czélra használják fel. A kékkő, kékgálicz vagy réz- gálicz összetételére nézve: rézszulfát: GuSO-^-bH^Oy a zöldgálicz vagy vasgálicz: vasszulfát: FeSO^-\-H2ih A réz- és vasgáliczczal a természetben is találkozunk; annak chalkanthit, a vasgálicznak mélán térit az ásványtani neve. A rézbányák környékén (Szomolnok, Urvölgy) található czementvizekben, rézgáliczoldatban van. A kereskedésben árult réz- és vasgálicz mesterséges készítmények. A rézgáliczota réznek kénsavban való feloldása s az oldatból való kikristályositása útján készítik. A rézgálicz sötétkékszinű, háromhajlású rendszerbeli kristályokat képez (55. kép); nagyon mérges. Hevítve kristályvizét elveszti és fehér porrá esik szét. Ha víztől mentes réz-szulfátra vizet öntünk, újra meg- kékül. A víz oldja. Rézgálicz oldatába tiszta felületű vaslemezt (késpenge) mártunk: a vaslemez felületére vörösszinű rézréteg rakódik le. A rézoldatokból (czementvizekből) vassal választják ki a rezet.' A rézgáliczot rézvegyületek előállítására, a galvanoplastiká- ban, a kelmefestő-gyárakban, a fa konzerválására, orvosságul és festékek készítésére használják, A vasgáliczot az aprított vasnak kénsavban való feloldása s az oldatnak bepárologtatása révén kapják. Nagyban piritből állítják elő. A vasszulfát zöldszinű, az egyhajlású rendszerbe tartozó kristályokat képez (56. kép). A víz jól oldja. A levegőn vizet vészit s elmállikr> 55. kép. Rézgáliczkristály. 56. kép. Vasgáliczkri9tály.
