Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
6 A nitrogén külső tulajdonságaiban a levegőhöz hasonló gáz. Színtelen, sem szaga, sem íze nincsen; az égést nem táplálja, az életet nem tartja fenn, s a levegőnél valamivel könnyebb. > Mit használt föl az égő foszfor a levegőből ? Mágnespatkót vasporban megforgatunk, felakaszszuk azt egy érzékeny mérleg rudjának egyik végére, s azután a mérleget egyensúlyba hozzuk (4. kép.) Most lámpát gyújtunk, s a mágnesen függő vasport hevíteni kezdjük. Az izzóvá tett vaspor súlya lassankint növekedik. A súly növekedését az mutatja, hogy a mérlegnek az a karja, a melyen a mágnes függ, fokozatosan sülyed. 4. kép. Az izzóvá tett vaspor súlya növekedik. A testek levegőn hevítve abból valamit elvonnak, ezzel súlyuk szaporodik, Súlyszaporodást tapasztalunk minden égésnél; még azon testek égésénél is, melyek az égés folyamán látszólag eltűnnek szemeink elöl. A levegőn hevített vaspor is oxigént vont el a levegőből; azzal az oxigénmennyiséggel, a melyet az égés folyamán elvont, súlya szaporodott. Oxigénig nitrogének főbb sajátságaival megismerkedvén, ismerkedjünk meg most a levegő másik alkotórészével, az oxigénnel.
