Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Második fejezet. A vas (Ferrum)
46 A higany (Hydrargyrum), sgAz az ezüstfényü test, melynek emelkedését és sülyedését melegséget mérő készülékeinkben oly gyakran figyeljük, a higany (kéneső). A higanyt kis mennyiségben termésállapotban is találják. A piaczra kerülő higany legnagyobb részét czinoberből (Hg S), a higanynak egyedüli érczéből kapják. Higanybányák vannak; a szepes-gömöri érczhegységben Szlanán, Krajnában (Idria), Spanyolországban (Almádén). higany kiválasztására a 35. képben feltüntetett kemen- czét használják. A czinóber a levegőn hevítve higanyra és kéndioxidra bomlik. A kéndioxid elszáll, a higanygőzök pedig a tüzelöhely két oldalán lévő kamarákban megsü- rüsödnek. A higany az egyedüli fém, mely a közönséges hőmérsékleten folyós ; e mellett ezüst fehér és erősen fénylő. A hő hatására egyenletesen terjed ki.Eajsúlya 13*5; — 39°-on megfagy és kalapálható lesz, 357°-on forr. A higany a közönséges hőmérsékleten is párolog; a higanygőzök s a higanyvegyületek nagyon mérgesek. Közönséges hőmérsékleten a levegőn nem változik; ha azonban 300 fokra hevítjük, s huzamosabb ideig ezen a hőmérsékleten tartjuk, lassankint oxidálódik. A higany fémekkel az a m a 1 g á m-nak nevezett ötvényt képezi. A tükrök készítésére közönségesen ónamalgámot használnak. A higanyt az aranynak és ezüstnek érczeiböl való kivonására, aranyozásra, ezüstözésre, tükrök készítésére, hőmérők, barométerek töltésére, higanyvegyületek, amalgámok készítésére használják. A czinóber gyakran használt vörös festék; a higany chlorvegyületei hatásos orvosságok. A fémek legnagyobb része a levegőn megváltozik; megváltozik különösen akkor, ha hevítjük. Az arany, ezüst, platina 35. kép. A higany kiválasztása.
