Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Második fejezet. A vas (Ferrum)
41 Az izzó kohóba felülről hányják belé a ráadással kevert érczet és a szenet (faszén vagy koksz); egy réteg érez, egy réteg szénnel váltakozik. Alulról a tűz élesztősére a tüzelőtéren keresztül erős levegöáramlat járja át a kohót. A mily mértékben ég el a szén és olvad az érez, olyan mértékben sülyednek az egyes rétegek. A megolvasztott vas a kohó alján gyűl meg, befödve a földes anyagok- és a ráadásból keletkezett salaktól. Időközönként kinyitják a kohó alján lévő befalazott oldalnyílást, a salakot elvezetik, a fémet pedig formákba bocsátják. Az így leválasztott nyers vas nem tiszta vas; szenet s más idegen anyagot tartalmaz. A gyakorlati életben nem is használnak tiszta vasat, hanem különböző széntartalmú vasfajtákat. Ezeknek különböző összetételük szerint más és más a sajátságuk. A nyers vas-ban3—6%szén van.Ez merev,nem nyújtható, nem kalapácsolható, de valamennyi vasfajtánál könnyebben olvad. A kovács vas és azaczéla nyersvasból készíthető vasfajták; kevesebb szenet tartalmaznak mint amaz. Akiizzított kovácsvas kalapácsolással nyújtható, de csak a legnagyobb izzásban olvadó nagy szilárdságú vasfajta. Izzó darabjait kovácsolással könnyen lehet egy darabbá egyesíteni. Az a c z é 1 szívós, kemény és rugalmas. Erősen izzítva nyújtható és kovácsolható, bár nehezebben, mint a kovács vas. Ennél azonban könnyebben olvasztható. A vasat csak nagyritkán találjuk termés állapotban; még leggyakrabban az u. n. vas-meteoritokban, azokban az ásványtömegekben, a melyek a világűrből időnként a földre hullanak. Tiszta vasat csak nagy ügygyel-bajjal lehet készíteni. Ha tiszta felületű vasat izzásig hevítünk, fényét elveszíti s fekete kéreg képződik a felületén. A kéreg anyaga és a vas anyaga között épen semmi hasonlatosságot sem veszünk észre. Midőn a vasat izzásig fölhevítve kovácsolják, a felületen keletkezett kéreg apró fekete lemezekben hull le. Ez a vashámor- hulladék. A vas nedves levegőn a közönséges hőmérsékleten is megváltozik: rozsdaréteg képződik a felületen; ez a rozsdaréteg mind vastagabb és vastagabb lesz, utoljára a vas egész tömege átrozsdásodik. A nyers vasból gáz- és víz vezetés-csöveket, lámpa állvá
