Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)

Első fejezet. A levegő

31

A gyémánt az ásványok között a legkeményebb. A mely ásványnyal egy másikat megkarczolhatunk, az keményebb annál.

A grafit. A grafitot lemezes vagy rostos tömegekben találják. Ritkaság számba megy, a mikor a grafit kristályokban kerül elő. Kristály alakja azonban egészen más, mint a melyben a gyémánt előfordúl (hatszöges oszlop).

Fölelőhelyei: Ceylon, Szibéria, Bajorország (Passau), Csehország (Krumau) stb.

A grafit aczélszürke, átlátszatlan ásvány. Annyira lágy, hogy már gyenge nyomásra a papiroson fekete nyomot hagy. Az elektromosságot jól vezeti. A tiszta darabokból czeruzákat, a kevésbbé tisztából pedig olvasztótégelyeket, tűzálló passaui csuprokat, gépkenöt, vasfestéket (vaspor), készítenek. — Használják még a galvanoplasztikában is, elektromosságot vezető bevonat gyanánt.

25. kép. Rozetta.

A czeruza készítéséhez a grafitot porrá törik, az idegen anyagoktól megtisztítják, iszapolják, agyaggal tésztává gyúrják s aczélhengerek finom nyílásán keresztül sajtolják. Az igy kapott rudakat megszárítják, kiizítják, majd fába foglalják.

Amorf szén. Az amorf szén különböző fajtái a korom, a növényi- és állati szén (csontszén).

Ha a petróleumlámpa lángjára hideg porczellánlemezt borítunk, a lemezre korom rakódik le. Az alaktan szénfajtái között a lámpakorom a legtisztább. A kormot nagyban úgy állítják elő, hogy gyantát, petróleumot, vagy olajokat meggyújtanak és a kormozó lángba vaslemezeket tartanak; ezekre rakódik le a korom, melyet időnkint lekaparnak. A kormot festékek (tus, nyomdafesték, Kinruss) előállítására használják.