Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)

Első fejezet. A levegő

26

A kén próbacsöben hevítve 115°-on olajszerö, sárgás folyadékká olvad; tovább hevítve barnább és sűrűbb lesz. 200°'On már annyira sűrű, hogy az edényből ki sem önthető. 300° körül ismét meghigul, 440 fokon forr és barna gőzzé alakul. A kéngőzök hideg helyen sárga poralakban (kénvirág) verődnek le. A forrásig hevített kén hideg vizbe öntve, lágy, nyúlós és rugalmas tömeggé lesz. A kénnek ez a módosulata:az alaktalankén idővel megkeményedik.

A puskapor, gyufa, görögtűz, kén sav stb. készítésére használják.

Kéndioxid: S02.

Ha kénes gyufát gyújtunk, vagy ha a kén a levegőn, vagy az oxigén gázban elég, a kén az oxigénnel egyesül és kellemetlen, fojtószagú gáz: kéndioxid fejlődik. Ez a gáz a növényi szineket megfehéríti, a mikroorganismusokat (mikroszkópos gombák, baktériumok) megöli, azért pamut, selyem, szalma fehérítésére, a boroshordók tisztítására és desinficziálásra használják.

Asztalkendőkből a vörösbor- vagy gyümölcsfoltokat eltávolíthatjuk, ha a foltokat vízzel megnedvesítve égő kén fölé tartjuk.

A kénsav: IZ2$04.

Ha kéndioxid és oxigén elegyét izzó platinataplóval (finoman elosztott likacsos platina) hozzuk érintkezésbe, a kéndioxid egyesül az oxigénnel és kéntrioxid vagy víztől mentes kénsav képződik. ($02-f- 0 = S03.) A kéntrioxid selyemfényű, tüalaku kristályokat képez. Vízzel érintkezve erős melegfejlődés közben veszi föl a víz elemeit és azokkal kénsav h i d r á 11 á, vagy röviden kénsavvá egyesül (S03 -j- H20 = H2SO,). A közönséges életben a kénsavat vitriol-olajnak nevezik.

A kén az oxigénnel két súlyviszonyban vegyül, ügy az egyik (S02), mint a másik esetben (S03), a kén oxidot alkot. Valamely elemnek vegyületét oxigénnel oxid-nak pnondjuk. Valamely oxidnak vízzel képezett vegyülete hidrát.

A kénhidrogén: H2S.

Midőn kéntartalmú szerves anyagok rothadnak, a rothadás termékeképen kellemetlen szagú kénhidrogén gáz képződik. Minthogy a tojás fehérje is kéntartalmú szerves anyag, rotha-