Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)
Első fejezet. A levegő
22 Keverék. Elegy. Yegyület. Dörzsöljünk össze kénvirágot vasporral; zöldes-szürke színű port kapunk, a melyben szabad szemmel sem a ként, sem a vasat fel nem ismerhetjük. A kén és vaspor összedörzsölése által látszólag új test származott. Bármily egyneműnek lássék is a tömeg, a vasat és a ként könnyen elkülöníthetjük egymástól. Mágnest tartva a porba, az a vasat kivonja belőle; a kén, a melyre a mágnes nem hat, visszamarad. Vízzel összerázva a port, a könnyű kén a víz felületére emelkedik, a nehezebb vas pedig alászáll. Azáltal, hogy a vasat a kénnel összedörzsöltük, oly tömeget kaptunk, a melyben az alkotórészek megtartották eredeti tulajdonságaikat; e tulajdonságokról azokat könnyen felismerhetjük. Mindazokat az összetett testeket, melyekben az alkotórészek változatlan tulajdonságaikkal vannak jelen s ezeket az alkotórészeket érzékeinkkel megkülönböztethetjük, fizikai műveletek segítségével egymástól elválaszthatjuk, keveréknek nevezzük. Az itt említett zöldszinű por: keverék. Azokat az összetett testeket, a melyekben az alkotórészek sajátságaikat megtartották, az alkotórészeket azonban egymástól még nagyítóüveggel sem tudjuk megkülönböztetni, elegyeknek nevezzük. Elegy p. o. a vízzel hígított borszesz, a levegő, stb. Hevítsük most a kén és vaspornak előbb említett keverékét próbacsőben; a tömeg csakhamar áttüzesedik; kihűlés után finom porrá törve a kapott testet, ez még a nagyítóüveg alatt is egyneműnek látszik. Mágnessel megérintve a port, a mágneshez nem tapad semmi; vízzel sem lehet a ként kiválasztani belőle. A képződött új test tulajdonságai teljesen eltérnek az alkotó elemek tulajdonságaitól. Itt anyagmegváltozás, chemiai átalakulás történt; a vas és kén új testté egyesültek, melyben sem a vas, sem a kén sajátságai nem ismerhetők fel többé. Midőn az elemek akként egyesülnek egymással, hógy a képződött testnek tulajdonságai merőben különböznek az alkotó elemek tulajdonságaitól, azt mondjuk róluk, hogy vegyülnek. Az új test: vegyület. » A vegyiilés töryényei./Ha a vizen elektromos áramot vezetünk keresztül, az hidrogénbe és oxigénre bomlik. A fejlődő hidrogén térfogata épen kétszerese az oxigén térfogatának. Az elektromosság a vizet 2 térfogat hidrogénre és 1 térfogat oxigénre bontja. Minthogy pedig 1 térfogat oxigén 16-szor nehezebb, mint 1 térfogat hidrogén, mondhatjuk azt is, hogy a víz 2 súlyrész hidrogénre és 16 súlyrész oxigénre bontható.
