Hankó Vilmos dr.: Chemia, az ásványtan és földtan elemeivel (Budapest, 1902)

Első fejezet. A levegő

maradnak; a folyóvíz, tóvíz, esővíz, lágy vizek, melyekben a hüvelyes vetemények lágyra főnek. Csak a lágyvíz alkalmas mosásra, főzésre, gyáripari czélokra, a kazánok megtöltésére. Kemény vízben a szappan nem oldódik, habot nem képez. Az a kemény víz, mely gipszet nem tartalmaz, ha hosszabb ideig áll, vagy ha sokáig főzzük, vagy mésztejnek, szóda-oldatnak hozzáadásávallágygyá lesz.

A folyó víz gyakran zavaros. A zavaros vizet itatóspapiroson, homokon stb. való szűréssel szabadítjuk meg a benne lebegő, úszó szilárd anyagoktól. Ha az itatóspapirosból készített szűrőtölcsérre zavaros vizet töltünk, a víz a papiros likacsain keresztül szivárog; az pedig, a mi a vizet zavarossá teszi, a szűrőn marad, "k

Ásványvíz. Azokat a forrásvizeket, melyek a bennük feloldott szilárd vagy gáznemű alkotórészek nagyobb mennyiségénél, vagy magasabb hőmérsékletüknél fogva a beteg szervezetre gyógyitólag hatnak, ásványvizeknek mondjuk. Az ásványvizeket a szerint, a mint bennök a széndioxid, a széndioxid és natriumbikarbonát, a keserű só, a vaskarbonát, a konyhasó, a kénhidrogén vagy a kalcziumkarbonat van nagyobb mennyiségben jelen, savanyú- (mohai Ágnes), a 1 k a 1 i k u s- (Szolyva, luhi Margit, Kovászna, Czigelka), keserű- (Buda), vasas- (Szliács, Élőpatak, Buziás, Bártfa), sós- (Bázna, Vízakna), kénes- (Margitsziget, Herkulesfürdő), földes- (Borszék, Salvator) vizeknek nevezzük. Azokat a vizeket, a melyeknek hőmérséklete nagyobb, mint azon hely évi közép-hőmérséklete, hévvizeknek mondjuk. Ilyenek: a budapesti Városliget (74° C), Császárfürdö (65° C), Harkány (62'6° C), Pöstyén (638° C) stb. A tengervízben mintegy 3-5% a sótartalom; a sók között legtöbb a konyhasó (közel 3%).

Ivóvíz. A jó friss víz a legegészségesebb ital; nincs semmi, mi azt pótolhatná. Kútvíz, forrásvíz, folyóvíz egyaránt alkalmas ivásra, ha az friss, tiszta, szerves anyagoktól, a rothadás termékeitől mentes, továbbá, ha literenkint 300 milligramm szilárd alkotó résznél többet nem tartalmaz s hőmérséklete 7—10° C.

Desztilláczió. A vízben feloldott anyagokat szűréssel nem távolíthatjuk el; ezek eltávolítása a desztillácziónak a feladata.

A víz a közönséges hőmérsékleten is párolog; a hőmérséklet emelkedése fokozza a párolgást, a vízgőzök képződését. Mikor a víz forr, a párolgás rohamosan történik.