Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)
64 III. AZ ORVOSI KAR NAGYSZOMBATBAN (1770—1777). volt berendezve s nem is tekintette azt Nagyszombaton senki kórháznak. Csak utóbb, az épület bővítésekor rendeztek be egy betegszobát is 5 ágygyal. 1746-tól kezdve 1774-ig az intézet jövedelme a telkek bérletéből évi 660 forintot tett ki, amely a 12 szegény polgár ellátására elegendő is volt, de nem a most tervezett klinikai oktatáshoz szükséges berendezésekre. A városnak e szegényházon kívül még egy lazaretuma is volt, melybe a polgárjoggal nem bíró szegényeket helyezték el, s amely csak olykép tudta fenntartani magát, hogy a hét bizonyos napjain alamizsnát gyűjtöttek a számára. Az ápoltak tehát itt is, ott is, oly egyénekből tevődtek össze, akik elsősorban a szegénységük okán nyertek elhelyezést s nem a betegség miatt. Kétségtelen tehát, hogy a klinikai oktatáshoz szükséges változatos beteganyag nem telhetett volna ki az ápoltakból s így végül is, 1775 márc. 6-án az úgynevezett „hallei módszer'4 bevezetése határoztatok el, melynek értelmében április 26-án ki is ment a rendelet: a nagyszombati kórházban két ágy rendezendő be arra, hogy abban állandóan 3—4 beteg feküdjék, akiket a tanulók következetesen megfigyelni kötelesek, a tanár pedig naponta meglátogatni s rajtuk a gyógyítás módjait magyarázni tartozik. A felmerülő költségeket az egyetemi pénztár a várossal történendő megállapodás szerint fizesse.32 33 A rendelet ezen utolsó része kellemetlen helyzetet teremtett, mert a város mindenképen elhárítani igyekezett magától az ezen megállapodással rája eső kötelezettségeket. Hogy, mindent összevetve, komoly klinikai oktatásról nem lehetett szó Nagyszombatban, alig szorul további magyarázatokra, de kétségtelenül szintén egyik okául szolgált annak, hogy az egyetem majdan elhelyeztessék Nagyszombatról. Az áldatlan helyzeten csak Shoretich professor buzgalma segített valamelyest, aki magánórákban is oly beható oktatásban részesítette hallgatóit a belbajok felismerésében és gyógyításában, hogy a lehetőség szerinti jó orvosokká nevelődtek mellette.53 32 Merkúr v. Ungarn 1787. 1043. 33 Egyik kortársa írta Shoretichről, illetve tanítványairól, hogy „ungeachtet die medizinische Schule durch 7 volle Jahre kein praktisches Hospital hatte, in Erkennung der Krankheiten sehr vorsichtig und geschickt wurden“. — Merkur v. Ungarn 1786. I. 613.
