Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)

52 III. AZ ORVOSI KAR NAGYSZOMBATBAN (1770—1777). hogy „az egész keresztény világ“ orvosi karaihoz hasonlóan ruháztassék fel a nagyszombati orvosi kar is a rendes privilé­giumokkal, jelesül azzal, hogy egy orvos se folytathasson gyakorlatot az ország területén vagy kapcsolt részeiben, aki nem itt avattatott doctorrá, s hogy azok is, akik tisztiorvosi állásra törekszenek, vizsgázásra az orvosi kar elé járulni tar­tozzanak, azok pedig, kik jelenleg már ily állást töltenek be, amennyiben nem szabályosan promoveáltattak, szigorlataikat a kar előtt megismételni köteleztessenek. Továbbá a megyéknél fix javadalmazással alkalmazott sebészek a kar előtt megismételt vizsgával tartozzanak készültségüket egy féléven belül — javadalom vesztés terhe alatt — igazolni. Kérik az intézkedést, hogy mivel Nagyszombatban a város szűk kiterjedése s lakói csekély száma következtében a boncolatokhoz szükséges hullák nem kaphatók, Pozsony és Nyitra megyék, melyekben gyakran fordulnak elő kivégzések, a bonctani kamrába küldjék el a kivégzettek holttesteit. Kérik a felség rendelkezését, hogy a nagyszombati polgári kórház (nosocomium civium) olymódon rendeztessék be, hogy abban a gyakorlati belgyógyászat és sebészet professorai betegágy mellől taníthassák hallgatóikat. Jelentik, hogy a chemia tanára semmiféle pénzösszeg felett nem rendelkezik, melyre a legszükségesebb kísérletek elvég­zésére múlhatatlan szüksége volna; mindössze ioo forintja állott erre a célra rendelkezésre, melyet még Bécsben kapott, ez azonban nemcsak hogy egykettőre elfogyott, de a sajátjából is már 35 forint 39 krajcárt költött. Emellett túlszűk a labora­tóriuma, ennek a kéménye rosszul van elhelyezve, folyóvize nincs, stb., stb. Az anatómia és a sebészet tanárai is elpana­szolják, hogy a hullák kifőzésére és macerálására nincsen helyi­ségük s intézkedést kérnek. Végül panaszt emel a kar, hogy a helybeli hóhérnak apja mesterségét folytató fia a bonctani és sebészeti előadásokat látogatja s attól lehet tartani, hogy az amúgy is kevés hallgató12 emiatt el fog maradni, jóllehet ismeretes a kar előtt a felség 1756 máj. 31-én közzétett ren­deleté, mely az „efféle emberek“ fiait sem zárja ki a tanulni vágyók sorából; az adott esetben azonban arról van szó, hogy a hóhér fia maga is gyakorolja az apja mesterségét. 12 Összesen 6 beírt hallgatója volt az orvosi tanfolyamnak az első évben.

Next

/
Thumbnails
Contents