Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VII. rész. A kiegyezéstől a világháború kitöréséig (1867-1914)
ÜJABB ELLENTÉTEK A KAR ÉS A FŐVÁROS KÖZT. 667 míg végül a fővárosi tanács, mely csak 1890 jan. 2.-án vette jóváhagyólag tudomásul és emelte rendelet erejére a kórház- igazgató tervezetét, ezt a ministeriummal azon indokolás mellett közölte, hogy a kórházi alapszabályok 61. §-a szerint a fővárosi kórházak ,,szaktudományi képezdéknek“ vannak elfogadva s az igazgató kötelessége odaműködni, hogy a kórházak ezen hivatásuknak meg is tudjanak felelni. Müller Kálmán igazgató azon érvére, hogy a klinikákra áthelyezett betegek az ottani beható vizsgáltatások miatt panaszkodtak, nyomban rácáfolt a kar, mert hisz Müller maga állította, hogy a kórházi betegekre tananyagul van szüksége a kórházaknak is. A tanács azzal enyhítette némileg a kórházigazgató javaslatában foglaltakat, hogy a maga részéről kivételes eseteket el akar ismerni, amikor a kórházigazgató esetenkénti engedélyével egyes betegek átadhatók lesznek a koródáknak. Müller Kálmán kórházigazgató elzárkózó intézkedésére Mészáros János is feljajdult, az egyetem gazdasági hivatalának vezetője, aki az 1890. év első két hónapjára nézve kimutatta, hogy csak magán az I. belgyógyászati kórodán 469 írttal kevesebb volt az ápolási díjak bevétele, mint az előző évben. Erre a minister ápr. 28.-ára közös értekezletet hívott össze s a sorozatos ülések tárgyalásainak eredményeként végül 1891 júl. 30.-án a tanács — bizonyos formai kikötések mellett — de lényegében visszaállította a régi állapotot.172 A magyarországi honosságú, orvosi pályára készülő ifjak — jóllehet a budapesti egyetem orvoskara is egyre nagyobb számmal marasztá őket idehaza kitűnő berendezésével, felszerelésével — még mindig akkora számmal látogatták a bécsi egyetemet, hogy végül is 1886-ban onnan történtek felszólalások e Billroth szerint magyar szempontból ,,nemzetellenes centrifugális áramlat“ feltartóztatására, melyet szerinte a magyar kormánynak kellene megfékeznie olykép, hogy csak oly oklevél birtokában levőknek engedné meg a praxist, akik legalább 3 évet töltöttek magyar egyetemen, vagy csak azoknak, kik szigorlataikat magyar egyetemen tették le. Gautsch osztrák közoktatásügyi minister is szerette volna a bécsi orvosi tanulmányok, főleg a demonstratiós oktatás eredményességét veszélyeztető külföldi, mégpedig elsősorban Magyarország 172 OL. VKM. 2370: 1890, 10075: 1890.
