Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)
50 III. AZ ORVOSI KAR NAGYSZOMBATBAN (1770—1777). Ami a tankönyveket illeti, a felsőbbség nem magukat az egyes használandó könyveket határozta, hanem az engedélyezett szerzőket nevezte meg, akiknek valamennyi munkáját szabad volt használni. A chemiát és botanikát kivéve, a többi tárgyat van Swieten a nagy leydeni mesternek, Boerhaavenak rendszere szerint rendelte tanítani'7 akinek „Institutiones de methodo medendi" című művét, 1741-72 közt, tehát három évtizeden keresztül tartó szorgalommal, a maga magyarázataival, „Commentaria in omnes aphorismos Hermanni Boerhaavi de cognoscendis et curandis morbis" cím alatt ő maga kiadta. Van Swieten ezen Commentárja hosszú időn át egész Európában a legtöbbet forgatott orvosi könyv volt. Az egyetemek túlnyomó része elfogadta mint hivatalos tankönyvet, az orvosok pedig újratanulmányozásából tökéletesítették az egyetemen szerzett ismereteiket. Ezt a nagy munkát olvasták (1784-ig Bécset kivéve!) úgyszólván egész Európában, sőt még akkor is, amikor van Swieten már rég halott volt; még 1787-ben is úgy írnak róla,, hogy „weilen bisher kein Werk zum Vorschein gekommen, welches in so einer eingeschränkten Verfassung und mit so einer meisterlichen Schreibart die Wesenheit aller Grundsätze der ganzen medizinischen Wissenschaft darstellet"; sőt még 1848-ban is azt írja róla Morwitz, hogy „van Swietens Commentaria verdienen .. . auch jetzt noch dringend empfohlen zu werden.8 Az Institutiókon és a Commentáron kívül Albinus, Schaarschmidt és Winslow anatómiái, Vogel gyógyszertana, Heister sebészete és Crantz szülészete is az első, már 1770-ben engedélyezett tankönyvek sorában foglaltak helyet. Nem mindennapos bizalom jele volt Winterlnek úgy a személye, mint a tudása iránt, hogy a két új tárgy: a chemia és botanika tanítását illetőleg az utasítás úgy szólt, hogy a tanár a saját rendszerét (systema proprium) követheti, vagyis a legjobb tudása és meggyőződése szerint adhat elő.9 A tanítás ingyenes volt s csak II. József hozta be a tan- díjfizetési kényszert. 7 OL. Fundationalia. Fasc. 17. 5629: 1770. No. 1. 8 Geschichte der Medicin. Lipcse 1848. — I. 379. 9 Az approbált szerzők nevét a leczkerendekben tették közzé s használatos munkáikkal együtt czímjegyzékbe foglalta őket a Merkur von Ungarn (II. 398) és Hőgyes Milleniumi emlékkönyve. (116 1.).
