Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VII. rész. A kiegyezéstől a világháború kitöréséig (1867-1914)
A MARKUSOVSZKY-TÁRSASÁG. 637 európai és amerikai chemiai intézetnek vált lemintázandó példájául a mi chemiai intézetünk, már korábban elmondottuk. Szabó Józsefnek pedig 1878-ban Párisban azt mondta a tudós Daubré, aki 1876-ban a nemzetközi praehistorikus congressu- son járt Budapesten: „Mais ici vous ne verrez pás.un institut physiologique comme chez vous.“ Wurtz professort is ide- küldte a francia kormány az orvostudományi intézetek megtekintésére, aki aztán igen melegen referált az itt látottakról.111 A sors egészen különös kedvezésének kell tartanunk, hogy hazánkat éppen a kellő időben ajándékozta meg oly férfiakkal, aminők Eötvös József és Trefort Ágoston ministerek és oly államtitkárokkal, aminők Berzeviczy Albert és utódai voltak, és hogy megajándékozta az egyetemi ügyeknek oly vezetőivel, mint aminők Markusovszky Lajos és utóda Tóth Lajos voltak, akik megértették a kor hívó szavát s a természettudományi demonstrátiós és kísérletező irányzatnak diadalmas bevonulást biztosítottak újonnan épített nagyszámú orvostudományi paloták kapuin keresztül. Ezek a férfiak abban is nagyok voltak, hogy kitűnően meg tudták válogatni azokat, akiket a tanszékekbe ültettek s további tanácsadóikká avattak. Ritka harmonikus gépezet alakult ki ilymódon, melynek kerekei egymásba illeszkedve járhatókká tört utakon vitte az orvosi facultást fel a magaslatokba. Nem a zöld, hanem a fehér asztal mellett, nem tárgyalások, hanem baráti eszmecserék alakjában egy primus inter pares és nem elnök vezetése mellett folytak azok a szombatesti megbeszélések, melyek nem sokkal később már ministeri intézkedések alapjává váló actákba foglaltattak. Ennek a Markusovszky nevére elnevezett társaságnak az eredete messzire, az absolutismus idejére nyúlik vissza, amikor Balassa János vasárnaponkint barátaival, Markusovszkyval, Korányival, Lum- niczerrel, Jendrassikkal a budai erdős hegyvidéket barangolta be, hogy Haynau és Prottmann kémeitől biztonságban elpanaszolhassák egymásnak az ország bajait és előkészítsék a jobb jövő útjait. A koronázás után erre a rejtőzködésre nem lévén már szükség, találkozásaikat a városban tartották meg s társaságuk kereteit 1869-ben kibővítették,112 elsősorban Balogh 111 Szabó J. 1883 szept. i.-én tartott rectori székfoglajjoi^b^ 112 Dollinger Gy. Tóth Lajos-előadása. Orvosképzés 1835^. füjjet.
