Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

III. rész. Az orvosi kar Nagyszombatban (1770-1777)

orvosi facultás öt tanára 1770 októberében megjelent Nagyszombatban, hogy a kezdet nem csekély nehézségei s a később következő évek mostohaságával viaskodni kényszerültén megkezdhessék példaadóan lelkiismeretes és odaadóan buzgó működésüket.

November 7-én tartotta meg az orvosi facultás az első kari ülést, melyen Prandt Ádám Ignácot, az élet- és gyógyszertan tanárát, választották dékánná és Shoretich Mihályt kari seniorrá, a karok megválasztott dékánjai pedig a december 12-iki ülésen gróf Keglevich Zsigmond esztergomi kanonokot rectorrá. Ez az utóbbi választás a bécsi egyetemmel való con- formálás értelmében történt meg, de nem azéban a dékánválasztás. A bécsi egyetemen ugyanis — mint már említettük — van Swieten kizárta a tanárokat a rectori és dékáni tisztségekből, nehogy tanítói kötelezettségüktől elvonassanak s a szigorlatokon kettős minőségben lehessenek jelen. Ezeket a tisztségeket van Swieten a kar „külső tagjai“-ra bízta, hogy mi jogon, erre a kérdésre a bécsi egyetem történetéhez kell felvilágosításért fordulnunk. Eredetileg minden doctornak kötelességszerűen kellett tanítania; ezért is hívták ,,doctor"-nak (docere = tanítani)1. 1429-től fogva már akkora volta számuk, hogy csak egy részüket hagyták meg tanítónak, a többiek azon1 Hogy mennyire a „docere“ értelmében használták minálunk is néhány éven át a „doctor“ kifejezést, ezt abban az időben láthatjuk, amikor a magyar nyelv használatára kötelező 1844 : II. t.-c. alapján a szakkifejezésekben is a magyar nomenclaturára tért át az egyetem, „tanároknak“ nevezvén a doctorokat, s a tőlük való megkülönböztetésül pedig a professorokat „tanítóknak“. Bugát Pál 1848-ban fel is jegyezte az egyik actán: ,,. . . a tanár név zavart csinál, mert mindenütt doctor helyett vétetik, mint jegyzőkönyveinkben, úgy a névsorban is kellene a tudor nevet használni“. OL. Orvoskari. 1848. 25/a, melléklet.