Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VII. rész. A kiegyezéstől a világháború kitöréséig (1867-1914)
határozat felett. Korányi Frigyes találóan jegyezte meg, hogy a helyzet olyan, mintha a jogakademiák országos költségén kommunista, a theologiai karon atheista tanszéket létesítenének. Az orvosi kar most olyan tanszéket kénytelen felállítani, melyről a természeti törvényekkel ellenkezésben lévő tanokat fognak hirdetni, ami fogalomzavarokat is fog előidézni. Póor Imre nézetével szemben remonstrálni kíván a történtek ellen, mert nem törvényről, hanem csak határozatról van szó. Pollák Henrik maró gúnynyal jegyezte meg, hogy nem elég a hason- szenvi belgyógyászatot előadatni, állítsanak fel egy egész hasonszenvi facultást, legyen hasonszenvi szemészet is és mutassák meg, mivel pótolják a homoeopathák az atropin becseppentéseket? Hirschler Ignác restelkedésének adott kifejezést, hogy egy törvényhozó testület arra vállalkozott, hogy valamit tudománynyá deklaráljon. Az ülés végül is egy e célra kiküldött bizottság javaslatát fogadta el, mely kimondta: „tekintve, hogy a szakkérdések beható tárgyalására a képviselőház nem illetékes, a szavazással való döntés pedig helytelen, a képviselőház a homoeopatha tanszék felállításának ilyetén elhatározásával a jól felfogott tanszabadság rovására oly tant szabadalmazott, mely a természettudományok elveivel ellenkezik.“ A budapesti Orvosegyesület után rendre zúdultak fel a vidéki egyletek és társulatok, hogy megütközésüknek adjanak kifejezést a képviselőház határozata felett.53 Az Országos Közegészségi Tanács véleménye is kellő időre elkészült54 s kifejtette, mily bűn volna az ország filléreivel csarnokot emelni a hasonszenvészet számára akkor, amikor az egyetem tudományos intézetei a legmostohább állapotban sinlődnek és tárgyai azon művelt külföld indokolt lenézésének, mely a tudománynak kincseket áldoz, de melynek világhírű egyetemein a hasonszenvi gyógytan számára mindeddig tanszék nem létezik. Még az ország vezetőire is igen kétes árnyat vetne a tanszék engedélyezése. A képviselőház tárgyalásai után a többi egyetemi ügygyei együtt a főrendiház elé került a homoeopathia ügye is, mely 53 Gyógy. 1870., 281, 381, 415. stb. 1. 54 Államorvostan 1870., 92, 117, 120. 1. VII. A KIEGYEZÉSTŐL A VILÁGHÁBORÚ KITÖRÉSÉIG (1867—1914).
