Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
552 VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG. venni“. Wachtel ugyanis rendelkezési állapotban volt, 1470 frt évi fizetést húzott anélkül, hogy munkaereje felhasználtatott, s rövid időn belül a nyugdíj alap terhére esett volna, „ha valahol nem sikerül elhelyezni“. Sajnálatoskép ez a „valahol“ történetesen a pesti orvosi facultás éppen betöltendő tanszéke volt, melyre a király 1862 jan. 2.-án Wachtelt kinevezte.128 Wachtel mint tanár nem vált be s ezért — mint látni fogjuk — néhány év múlva kényszernyugdíjazás alá vonatott. Mint figyelemreméltó tényt jegyezzük fel, hogy a tanári kar 1861 máj. 4.-én tartott jelölő ülésén Wagner tanár amellett szólalt fel, hogy az általános kórtan választassák szét a gyógyszertantól s mindkét tárgy számára külön kathedrát szereztessenek, az általános kórtan pedig külön klinikával láttassák el. Sauer Ignác, a különös kór- és gyógytannak 1843-tól fogva tanára, miként 1848-ban, úgy i860 december közepén ismét országos főorvossá és helytartósági tanácsossá neveztetett ki, ezen tisztjéről azonban „mivel az ország és a kormány közt megtört bizalom minden közvetítést csekély sikerűvé s a legjobb terveket kivihetetlenekké tette“, már rövid idő múlva, 1862 jan. 15.-én lemondott s helyét Hollán Adolf vette át, aki mint cs.k. egészségügyi tanácsos már Sauer Ignác 1861-ben történt fennemlített kineveztetése előtt rövid időn át a protomedikusi teendőket megbízás alapján látta el.129 Sauer lemondása példaadó részjelensége volt annak az országszerte — ha nem is éppen mindenütt — észlelhető dacos lehangoltságnak, mely az alkotmányos érzületű hatósági orvosoknak tekintélyes részét visszalépésre indította. Sauer visszavágyott a tanszékébe, azt el is foglalta s 1862/63-ra a közbizalom a rectori méltóságra emelte. Okt. i.-én tartott beiktató beszédjében a tanszabadság további kiterjesztéséért s a magántanárok munkakörének tágításáért szállott síkra és újra sürgette az országos kórház felállítását, a kórvegytani laboratórium, a tébolyda, a gyermek- és női klinikák stb. létesítését. 1863 jún. 25.-én az egyetem újjáalakításának 83. évfordulóján tartott rectori lelépő beszédeiben pedig a facultásnak ezen idő alatt tett haladásáról számolt be, majd felvetve a 128 Min. Konferenz 4129: 1862. 129 OL. Praes, d. Ofn. Statth. Abtlg. 690: i860. — Gyógy. 1862, 61. 1.
