Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
544 VI. i848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS idejéig. A specializálódás eredménye, hogy 1864-ben már „szakorvosok“ mutatkoznak, rendszerint még nem egy, hanem két, esetleg három szakmából. Ilyen szakorvos volt pld. az a dr. Grossmann, aki szem- és fülorvosnak nevezte magát.110 Ebben azonban nemcsak a tudomány specializálódásának van része, hanem az orvosi pálya régóta s egyre fokozódó zsúfoltságának, vagy amint már akkoriban nevezni szokták: túlzsúfoltságának, amelyről már 1828-ban felhangzik a panasz a regnicolaris bizottságnak báró Mednyánszky elnöklete alatt tartott ülésein is munkálatain. A megélhetésnek ezzel járó nehezbülése idézte elő, hogy orvosaink egy részének nem volt semmiféle elfoglaltsága111 s hogy egyesek irodákban vagy mezőgazdaságokban helyezkedtek el napidíjasnak,112 miként osztrák kartársuk Ennsben, aki kevés orvosi teendőin felül a levélhordásra is vállalkozott ;113 egy más részük csúnya reklámot űzött, melyből a bécsi orvosi lap mutatványokat látott helyénvalónak közölni,114 vagy a gyógyszerészszel lépett erkölcstelen összeköttetésbe.115 Az orvosok nehéz helyzetén bizonyára valamelyest könnyített tehát, hogy a szakmák kiépítésével és önállósításával több munkaalkalom is nyílt meg előttük. Egy másik üdvözlendő tény a régen idejét múlt alsóbb sebészi tanfolyam eltörlésére irányuló és egyre sűrűbben megnyilatkozó kívánalom volt. Voltak évek, pld. az 1857—1860 köztiek, amikor jóval több volt a sebész-, mint az orvostanhallgató, aminek az a magyarázata, hogy minimális előkészülettel, rövidebb tanulmányi idő alatt és sokkalta kisebb költséggel nyert oklevelet a sebész, amelylyel azután — non jure, sed facto — korlátlan orvosi gyakorlatot űzhetett. Rossz volt ez a lakosság érdekei szempontjából, amelynek nagy része kizárólag ezekre a nagyrészt képzetlenebb egyénekre volt utalva megbetegedés esetén, de előnytelen volt az orvosokra nézve is j 110 Gyógy. 1864. 841. 1. 111 Wiener med. Wschr. 1861 márc. 25. ! 112 Wiener med. Wschr. i860 szept. 3. 113 Wiener med. Wschr. i860 júl. 6. 114 Wiener med. Wschr. i860 ápr. 24. 115 „Bizony még megérjük, hogy gyógyszertáraink így lesznek címezve: med. dr. N. N. és N. N. gyógyszerész feles üzlete.“ Gyógy. 1866. 326. 1.
