Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
A TANTERVI BIZOTTSÁG ELABORATUMA. 539 fel.97 A magyarnyelvű tanítás tehát erősebben vonzotta ifjain- kat Pestre, mint a jobban dotált s ezért összehasonlíthatatlanul gazdagabban felszerelt intézetek és taneszközök Bécsbe. 1861 jún. 13.-án a helytartóság felhívta az egyetemi tanácsot, adjon véleményt, hogy az ifjúság kiképzése és a haza szellemi jólétének előmozdításáa tekintetéből minő módosítások volnának az egyetem egyes karainál eszközlendők s az egyetemnél fennálló tanrendszerre nézve miféle változások létesítendők. A bölcsészeti kar által kiküldött bizottság javaslata az orvosnövendékek tanulmányaira is kiterjeszkedett s rámutatott, hogy ezeket most már a természetrajz ágai kivételével nem kötelezik bölcsészetkari tanulmányok hallgatására s így nemcsak az általános képzettségben maradnak el, melyre nézve azelőtt az orvosi rend tán minden mások felett állt, hanem a nekik szükséges philosophiai és physikai képzettségtől is elesnek. Ezért az orvostól meghatározandó philosophiai előadások párhuzamos hallgatása volna megkövetelendő.98 Az orvoskari tanártestület által kiküldött tantervi bizottság (Balassa, Lippay, Semmelweis, Stockinger, Wagner) elkészülvén a reábízott feladattal, 1861 júl. 31.-én mutatta be tervezetét, melynek általános részét Balassa olvasta fel s amely szerint minden egyetemnek, így a magyarnak is hivatása fejleszteni a tudományt, mint az emberi műveltség és erkölcsi nemesedés főemeltyüjét, másrészt nevelni kellő ismeretekkel bíró hasznos polgárokat s szakembereket a társadalom és állam számára. Legfontosabb az a kérdés: tanszabadság vagy tankényszer mellett töltheti be inkább az egyetem e kettős feladatot? A tanszabadság a verseny eszméjén alapul; egy-egy szaktudományt két vagy több tanító képviseli s a tanjelölt választhat köztük; így győz a jobb, a tökéletesb. A tanszabadság nem tanszabadosság, de lehetővé teszi, hogy a növendékek hajlamuk szerint kiválóan egyes tudományoknak szentelhessék munkásságukat s azok egymásutánját aszerint rendezhessék. Ezt kívánja a valódi, magasabb tudományosság tekintete; enélkül önálló, a hazára fényt és dicsőséget árasztó szaktudósokat az egyetem nem művelhet. 97 Gyógyászat 1863. 744. 1. 98 Szentpétery i. m. 440. 1.
