Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
A NÉMET TANÁROK TÁVOZÁSA. 537 melyeket most már követelményszerűen kellett magyar nyelven előadni, tehát azok a tárgyak, melyeket eddigelé német tanárok adtak elő, mindössze azzal a méltányos engedménynyel, hogy a végleges intézkedések megtételéig átmenetileg latinul adhatnak elő.92 A német tanároknak tehát távozniok kellett egyetemünkről. Ezek közt nem szólunk itt azokról, akik a bölcsészeti kar állományába tartoztak, de tárgyuk közösségénél fogva az orvosi kar alá tartozó hallgatókat is tanították, nem szólunk tehát közelebbről Wertheimről, akit Than Károly, nem Brühlről, akit Margó, és Petersről, akit Szabó József váltott fel,93 hanem Czermakról és Seidlről, akik közül főleg az előbbitől, igen nehéz szívvel vált el az egyetem, elsősorban az orvosi kar. Czermak hiába igyekezett magyarul megtanulni, — abbeli ajánlata pedig, hogy a saját költségén német előadásait tolmácscsal fogná magyarul közvetíttetni, nemcsak a napisajtó egy részében idézett fel többé-kevésbbé kíméletlen támadásokat ellene, hanem orvosi körökben is. De végül maga Czermak sem kívánt itt maradni. Az alkotmányos mozgalom s a mindenünnen kiütköző gyűlölet az uralkodó rendszer iránt, az egyetemnek a magyarnyelv érdekében a királyhoz intézett felterjesztése, az ifjúság elszántan lelkes megmozdulása és bécsi útja, mindez mély hatást tett rá és látva, mennyire gyűlölt az a rendszer, mely őt tanárnak idehelyezte, most már visszatartóztathatlanul leköszönt s aug. io.-én fel is mentetett az állásától.94 Prágába helyezvén át a székhelyét, 12.000 frt megtakarított pénzéből egy magán-élettani intézetet állított fel. 1865-ben Jenába hívták meg tanárnak és hálátlanul nem a bécsi Josephinumba, melyben éppen ekkor üresen állott az élettan tanszéke; Jenából pedig Lipcsébe nevezték ki, ahol 1:873-ig bekövetkezett haláláig működött. Czermak jó szívvel és 92 Orvosi Hetilap i860 nov. 18. 93 Ezekre vonatkozólag közelebbi felvilágosítást nyújt Szentpétery Imre bölcsészetkari története. 439. 1. 94 Statthalterei für Ungarn 15752: i860, (i860 júl. i-én váltotta fel a budai helytartósági osztályt a magyarországi helytartóság, Bachot Schmerling, Geringer és Albrecht főherceg pedig tisztjeik alól felmentettek; a helytartóság elnökévé Majláth György, a visszaállított kancelláriáévá báró Vay Miklós, országbíróvá gróf Apponyi György neveztetett ki.)
