Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
maga meghozott minden tőle telő áldozatot, felajánlotta saját értékes könyvtárát78 és górcsöveit, csakhogy a hiányokat valamelyest pótolja s végrendeletében is tekintélyes összeget hagyott az egyetemre, illetve az élettani intézetre, hogy azzal többek közt kísérleti célokat szolgáló eszközöket szerezhessen be. Ha Schordannak egy megértő felsőbbség megadta volna reá a lehetőségeket, ő lett volna egyetemünkön a kísérleti alapon művelt élettani tudomány bevezetője. Éventei külfödi utazásai alatt csaknem sorra látogatta azokat a főleg német egyetemeket, melyek a Purkinje által 1851-ben Boroszlóban létesített önálló élettani intézet példájára létesíttettek. Ezekben az 50-es években sikerült az élettan terén is a végleges kibontakozás a természetbölcseleti irányzat fascináló nyűge alól, mely elvont szellemi régiókba felmagasztalt bölcseleti magyarázatokkal igyekezett az élettan problémáiba behatolni, amelyet végül is Purkinje, Goethe barátja, Czermak mestere hozott le a magasságokból és állított rá a materialis, szerves földi világ talajára, megteremtve a modern experimentális physiologiát. Amit az értelmetlenség megtagadott Schordanntól, azt a körülmények által megérlelt belátás megadta Czermaknak. Az egy kis szobából álló, szolga felett nem rendelkező, évi 120 frt-tal dotált Schordann-idejebeli „intézet“ Czermaknak első kérő szavára néhány hónap alatt nagyszerű intézetté alakult át, melyben 1858 nov. 3.-án már meg is kezdhette az előadásait az új tanár. Ehhez az első sikeréhez kétségtelenül Thun ministernek az az igyekezete is hozzájárult, hogy az egyetemünkre importált német tanárokat s ezek útján a maga regime-jét is rokonszenvesebbé tegye. Czermak sürgetésére történt, hogy az élettant is mihamarabb kiszabadították a Hatvani-utcai épület kezdetlegességei közül és hogy áttelepítették az intézetet az Ország-út 41. sz. alatti Kunewalder- házba, ahol az a földszinten kapott elhelyezést, mely tanteremből, tanári, assistensi és dolgozó szcbákból, laboratóriumtól, szolgalakásból és mellékhelyiségekből állott. A tanterem 100 hallgató befogadására rendeztetett be. Ezenkívül kutya- és 78 Ezzel a könyvtárral vetette meg az alapját Schordann az orvoskari tanártestület könyvtárának. VI. 1848 MÁRCIUSÁTÓL AZ 1867-ES KIEGYEZÉS IDEJÉIG.
