Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
LINZBAUER FERENC. 515 Linzbauer voltaképen nem készült a tudományos pályára; e tekintetben a bécsi szakkörök sem voltak megnyugtató véleménynyel eltelve felőle s tanárrá való kineveztetését klerikális pártok befolyásának tulajdonították.54 Ennél sokkalta valószínűbbnek látszik, hogy az „összmonarchia44 iránti hűségét kívánták jutalmazni kinevezésével s a nyugdíjemeléssel. És mégis, mindezek ellenére, el kell ismernünk, hogy Linzbauer elévülhetlen nagy szolgálatokat tett szülőföldjének, 7 vaskos kötetre rugó, 850 esztendőnek hazai vagy hazánkra vonatkozó egészségügyi intézkedéseit felölelő Codex sanitario-medicinalis című gyűjteményes munkájával, melyen bámulatraméltó türelemmel és hangyaszorgalommal dolgozott 24 éven át, közben 9 évig Bécsben. 1863-tól kezdve 3 évig működött Linzbauer a növénytan tanszékén mint helyettes s ez alatt ,,a füvészkert rohamos fejlődésnek indult44. Több ezer élő növénynyel szaporította az állományt. Az állattani múzeumot az e célra kért 1000 frt.-on elismerésreméltóan gazdagította.55 Kitűnő ismertető monographiát írt a Császárfürdőről is, melynek éveken keresztül orvosa volt. Mindebből az derül ki, hogy Linzbauer ha nem is nevezhető tudományok hivatott képviselőjének, rendkívül lelkiismeretes és kötelességtudó ember volt. Ha tehát a szíve-lelkülete nem is volt a hazájáé, nagyhasznú és oda- adóan készséges munkásságának mégis a hazája látta maradandó hasznát. Orvosi karunk feltűnő korán jelentkező tudományos igényéről tesz bizonyságot, hogy mindössze két professor különvéleményével szemben már 1850-ben a kórvegytannak óhajtott tanszéket állítani. Feltűnő ez azért, mert az első magántanár Bécsben is csak 1861-ben habilitált az élet- és kórvegytanból, tanszéket pedig csak 1874-ben állítottak Ludwig E. részére. Németországban is csak a 60-as évek legelején juttatta érvényre Hoppe-Seyler ezt a tudományágat. Facultásunk a ministerium elé terjesztette kívánságát. Az ügynek neszét vette Bécsben egy Weiss nevű doctor s lejött Pestre azzal a reménynyel, 54 „Linzbauer, der von allen unseren in medizinischen Angelegenheiten votirenden Körperschaften einstimmig für unfähig zum Dociren erklärt wurde .. ** (Wiener med. Wschr. 1865 nov. 20. sz.) 55 OL. Ofn. Statth.-Abtlg. 14214: 1857. 33
