Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
VI. rész. 1848 márcusától az 1867-es kiegyezés idejéig
AZ ALSÓBB SEBÉSZI TANFOLYAM REFORMJA. 513 a gyakorlati tárgyak lettek volna tanítandók. A terv kivitele azonban több mint egymillió forintba került volna, i860 márc. 15.-én Balassa, Semmelweis és Czermak tanárokból álló bizottság kapott megbízást, hogy megfelelő, jó épülethelyet keressenek a kórodák számára 2—300 ágyas kórházzal kapcsolatosan. A bizottság a jún. 20-iki kari ülésen tett jelentést, hogy a Dunaparton két helyet is talált: az egykori sóhivatal (mai Vámház) telkét és az Újépület előtt levőt. A Rókus kórházban akkora volt a tisztaság hiánya, hogy a bizottság azt számba nem vehetőnek találta.49 Felmerült továbbá még a Nemzeti Színház mellett fekvő régi fűvészkert és a Fasor egy telke. Mint telek az utóbbi lett volna a legmegfelelőbb, azonban a tanácskozásokon résztvevő orvostanárok egyértelműleg ellene nyilatkoztak, mert a hallgatók érdekeit látták veszélyeztetve. A hely ugyanis távol volt, lóvasút még nem járt s így a hallgatók nagy része nem járt volna el az előadásokra, mert leckeadással megkeresett létfenntartási lehetőségeikből közlekedési eszközökre nem telt volna. Ilymódon az építkezés ügye ismét hosszú időre elodázódott.50 Az újonnan bevezetett 1833. évi tanulmányi rendhez s a bécsi helyzettel való conformáláshoz képest az alsóbb sebészi tanfolyam újjászervezendő volt. 1851 jún. 26.-án Thun gróf vallás- és közoktatásügyi minister előterjesztést tett a felségnek, hogy az elméleti sebészet tanszékének beszüntetése mellett két tárgy, vagyis: az előkészítő kórodai sebészet és a sebészi előkészítő tudományok (propaedeutika) részére új tanszékek állíttassanak fel. Az orvoskari tanártestület azonban határozottan ragaszkodott az elméleti sebészet tanszékének fenntartásához, de azzal a kívánsággal, hogy e tanszék szokásos három tárgyán (természettan, botanika, chemia) kívül a sebészi gyógyszertan, sebészi kórtan és hullagyakorlatok is hozzá csatoltassanak. A propaedeutika tanszékére rendes tanári minőségben a kar Stockinger Tamás dr.-t ajánlotta, aki Weleczky nyugalomba- vonulása óta mint supplens látta el az elméleti orvostan tan49 OL. Ofn. Statth.-Abtlg. 17026: i860. 50 Gyógyászat 1878. 145. 1. — Wiener med. Wschrift 1859. 205, 228. 1. A Pázmány-egyetem története III. 33
