Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
ját, nem volt megállapítható.373 E helyütt nem kívánunk tudományos értékének a kérdésével foglalkozni egy gyógymódnak, melynek fő szülőgondolata a chinin lázokozó képessége (!) volt. Viszont el kell ismerni, hogy közvetlen ártalmai nem voltak a homoeopathiának, szemben a Brown-féle és a Broussais-féle vérontó rendszerrel, melyről azt volt szokás mondani, hogy több vérbe került, mint a francia nagy forradalom a napóleoni háborúkkal együttvéve. A homoeopathiának ez a kíméletessége volt az, amely abban a korban magya- rázhatóvá tette széles körökben észlelhető vált terjedését. E tekintetben a fonák tudományos alapról kiépített homoeopatha rendszer ugyanazon vérpocsékolástól eredő riadalom szülötte volt, mint az a szolid tudományos alapon nyugvó exspectativ gyógyeljárás, melyet Skoda inaugurált Bécsben s amelyet a gyógykezelési polypragmasiához szokott orvosi és nem-orvosi közönség „nihilismusnak“ nevezett el és Skodát abba a hírbe hozta, hogy ,»exspectativ módon küldi át az embereket a másvilágba“. A már vázolt, közben igen heves összeütközések, melyek a dekán-kérdésben egyre élesebben állították szembe a bekebelezett gyakorló orvosok csoportját az orvostanári karral, erősen kifejlesztették bennük a kar ellen hangolt együvétarto- zásuk érzületét, melynek a hatása alatt elhatározták, hogy szakművelődésük, nemkülönben egymásközti collegialitásuk ápolására egyesületbe tömörülnek. Evégből 44 orvos aláírásával 1837 dec. i.-én folyamodványnyal járultak a helytartótanács elé, hogy az okt. 14.-én megalakult ,»gyakorló orvosok pesti tudományos egyesületét“ (Societas litteraria Pestinensis Medicorum practicorum) megalakíthassák s hogy abba mindenkit felvehessenek, aki „az osztrák birodalom tartományainak“ (!) valamely egyetemén az orvosdoctori fokozatot megszerezte.374 íme, így indult meg az útjára a„Budapesti kir. Orvosegyesület“. Az említett 44 orvos közt egyetlen egy egyetemi tanár se akadt és csak 1843-ban lépett be az 1841 dec. 14. óta jóváhagyott alapszabályokkal működő és „királyi“ jelzővel felruhá373 Az „Organon" magyar nyelven való megjelenése után nyomban megírta és kiadta kitűnő orvos-írónk, Kováts Mihály az ,.Antiorganon"-ját. 374 Codex III/5. Mant. CVI. A BUDAPESTI KIR. ORVOSEGYESÜLET MEGALAPÍTÁSA.
