Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig

4o8

V. A II. RATIÓTÓL (1806) 1848 MÁRCIUSÁIG.

ról hű képet igyekezett adni. Morgagni örökségét egyfelől Bichat vette át, majd utóbb Bichatét Andral és Cruveilhier, másfelől Laénnec és Piorry az Auenbruggerét, s ezen férfiak harmonikus összedolgozásából teremtődött meg a kórbonctani alapon nyugvó physikalis semiotika és diagnostika, mint friss hajtás, melyet a kedvező körülmények a 40-es években Bécsbe ültettek át, hogy itt Rokitansky és Skoda kezeinek ápolása alatt terebélyes fává tökéletesedjék. S e két vezető egyéniség közé egy sereg más férfiú is csoportosult az egyete- temen, támogatva az új irányzatot, Európa orvosainak Mekkájává avatva Bécset és orvosi facultását.

Alig képzelhető el, hogy Stifft, ha él, segédkezet nyújtott volna az új irányzatnak, mely a ,,jó hivatalnokokat és erkölcsös polgárokat nevein i'* hivatott tanulmányi rendszer keretei közt csakugyan nem fért el. Sok mentséget foglal ez magába Stifft iránt, aki maga is kötve volt e kormányzati elv által. De a külső politikai viszonyok sem kedveztek a bécsi és a többi egyetem felvirágzásának Stifft idejében, amely teljesen összeesik a 19. század első harmadával, tehát azzal az idővel, mely alatt az exact tudományok Németországban a Schelling-féle természetbölcseleti irányzat hatása alatt erősen visszafejlődtek. Ennek az irányzatnak pompázó elmevirágai ékessé és gazdaggá tették a philosophiát, de szegényebbé a természet- és vele együtt az orvosi tudományt. Németország felől tehát nem volt mit várnia a komoly orvostannak, mert annak exact alapjait ingatta meg ez a minden empíriát félretoló természetbölcseleti irányzat s annak kinövései: a legkülönbözőbb tévtanok és speculativ rendszerek. Annál lüktetőbb igazi tudományos élet folyt künn ezalatt Franciaországban, ahol Désault vezetése alatt a sebészet, s mint már említők, Bichat és Laénnec kezdeményező munkálkodásából kiindulólag a kórbonctan alapjára helyezett belgyógyászati diagnostika indult meg világútjára. Ámde elég sok időnek kellett letelnie, amíg Bécs megszűnt félni a francia szellemi áramlatoktól; a nagy francia forradalom utórezgései s az 1830-iki júliusi események elzárkózásra késztették Metternichet minden szellemi áramlattól, amely francia földről hatolhatott a Habsburg-birodalomba. Csak a 40-es években kaphatott ezért innen termékenyítő impulsusokat a Bécsben művelt orvosi tudomány és alakulhatott ki a máso-