Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig
A TANULMÁNYI REND REVISIÓJA. 355 megye bírósága (sedes judiciaria) el is ítélte, mégpedig a váci siketnéma intézet javára befizetendő pénzbírságra. A helytartótanács azonban nov. 20.-án kelt jelentésében fiatalos szilajságnak („juvenilis solum impetus'*) minősítette a cselekményt s Ürményi is menteni igyekezett Stáhlyt, a felség kegyeibe ajánlva őt e szavakkal: „Stáhly csorbíttatlan erkölcsével és szorgalmával hibáját meg nem történtté fogja tenni s erre nekem fogadalmat tett". A tanárok is segítségére mentek társuknak azzal a kijelentéssel, hogy a kiváló tehetségű („praeex- cellentibus talentis praeditus"), kitűnő képzettségű férfiú bizonyára sikeresen fogná előadásait a hallgatóság javára folytatni, miért is kérik, hogy tanszékébe helyeztessék vissza, meg nem fosztva attól a jogtól, hogy más tanszékre is pályázhassék. Végül is a kancelláriának 1823 febr. 14.-én kelt leirata szerint a felség „határtalan kegyelme és jósága" megengedte, hogy a köztiszteletre méltó férfiú („vir aestimatione publica bene meritus") hivatalába visszahelyeztessék, mire a helytartó- tanács márc. 26.-án elrendelte, egyelőre csak kétesztendei hatálylyal s további magaviseletétől feltételezetten, teljes fizetésének újrafolyósítását és jún. 24.-én a felfüggesztés tartama alatt levont összegeknek kiutalását.261 1818. ápr. 9.-én lf. kézirattal a pontos egységesítés érdekében az összes egyetemek tanulmányi rendjének a revisiója rendeltetett el,262 melynek számba kellett vennie azokat a változásokat, melyek a legutóbbi tanulmányi rend életbelépte óta lefolyt évtized folyamán részint mint egyes tantárgyak (pld. a chemia, botanika) terjedelmének és előadatásuk tartamának bővítése, részint pedig mint új önálló stúdiumok (pld. a szemészet, szülészet, fogászat), s részint mint szervezeti változások, (pld. a sebészi tanfolyam 3 évesre bővítése, a bölcsészeti 2 évesre leszállítása) formájában jelentkeztek. Nem újításokat hozott tehát ez a revisio, csupán egyformákká igyekezett tenni az egész monarchiában az összes tanulmányi rendeket, köztük tehát a magyar Ratiót is, amire nézve 1819 jún. 19-én Íratott alá a magyar kancelláriának szóló lf. elhatározás.263 1824-ig 261 OL. Litt.-med. 1821., pos. 53, 244. — 1823., pos. 60, no. 262 Kink i. m. I. 608. 2S3 StR. 630: 1819. 23
