Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

V. rész. A II. Ratio Educationistól (1806) 1814 márciusáig

STULFA PÉTER KINEVEZÉSE A KÜL. GYÓGYTAN TANÁRÁVÁ. 273

felterjesztette, aki három oldalon át ismertette tapasztalatait Petrovits tudásáról és eddigi működéséről. Közli, hogy hallgatói semmit se tudnak jól, hogy az orvosi tudománynak még az elemeivel sincs tisztában s hogy téves nézeteket tanít, melyek a betegek súlyos ártalmára vannak s hogy ilyformán eléggé demonstrálta a különös gyógytan tanítására való teljességgel alkalmatlanságát. Kéri ezért a helytartótanácsot, távolítsa el Petrovitsot a helyettesítéstől s tegyen oda rátermett férfit. A kar még egy pár lesújtó kifejezéssel tetézve a maga részéről is kérte, hogy Petrovitstól a téves és káros tanok további hirdetésének joga megvonassék.57 Az egyetemi magistratus nem szívesen továbbította a karnak ezen felterjesztését, sőt Petrovitsot igyekezett védelmezni, felhíva a kart, hogy ne ítélje meg őt ily kedvezőtlenül. A helytartótanács azonban a szept. 19.-én tartott ülésében, nem tudván elzárkózni az orvosi kar által előadottak elől, Petrovits mielőbbi leváltását sürgette és „statim“ jelzéssel a magyar kancelláriához felterjesztette. A leváltás csakugyan megtörtént,58 az 1809/10-i tanév megkezdődött anélkül, hogy a therapia speciálisnak előadója lett volna s ezért a kancellária is sürgős intézkedést kért. Ez volt tehát az oka, hogy a felség is megváltoztatta a tanszék-pályázat kiírása iránti rendelkezését és hogy Stulfát rövid úton kinevezte.

Stulfa Péter 1769 máj. 26.-án Nyitrán született. Mint bölcsészhallgató Örményi József gyermekei mellett nevelőskö- dött. 1799 novemberében segéd lett a különös gyógy tani tanszék mellett s 1800-ban promoveáltatott orvosdoctorrá. Résztvett mint orvos az insurrectióban. 1803-ban az állatorvostan tanárának adjunctusává neveztetett ki s itt működött 1810-ig, a sebészek részére rendelt gyógytani tanszékre történt kine- veztetéséig, ez utóbbi tanszéken pedig 1821-ben bekövetkezett nyugdíjaztatásáig. 1817-ben a magyar nemesség adományozásával tüntettetett ki, mely alkalommal nevét Széky-re változtatta. Semmiféle irodalmi tevékenység nem

57 „... exoretur, ne in scandalum scientiae, ac detrimentum et juventutis scholasticae et ipsius humanitatis viro adeo ignoranti ultro quoque facultas concedetur publice principia medicinae et erronea et perniciosa docendi.“ OL. Litt.-pol. 1809. Fons 8, 299-300.

58 StR. 4318: 1809.

A Pázniány-egyetein története III.

18