Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
236 A PROMOTIÓS ESKÜ VISSZAÁLLÍTÁSA. az, hogy nem talált a kellő visszhangra Winterl, Kitaibel és társainak ama folytatólagos, a régi fonalakat 1807-ben újra felvevő tervezete, a „Planum Societatis Hungaricae ad excolendam Physicam, Oeconomiam et Medicinam erigenda.281 Mind a két esetben hiányzott a kartársak megértése, melyet az idők nehézsége látszik menthetővé tenni. 1804- ben a II. József által a doctorrá avatások alkalmához elrendelt „fogadalom“ helyébe I. Ferenc az esküt állította vissza, s ennek szövegébe záradék felvételét rendelte el, mely szerint az eskütévő kinyilatkoztatni tartozott, hogy nem tagja semmiféle titkos társulatnak. Erre az esküre 1806-tól fogva az egyetem tanárai, tisztviselői és szolgái is köteleztettek,282 sőt 1807-ben az egyetem összes tagjainak újra hitet kellett tenniök erre.283 Az 1803. esztendő társadalmi rangemelést hozott az egyetemi tanároknak és a diplomás orvosoknak: szept. 6.-án közzétette a helytartótanács, hogy a királynak az 1802. évi II. t.-cikk értelmében kifejezett parancsára a medicinae doctorok a honoratiorok sorába, tehát azon magasabb szellemi műveltséggel és társadalmi állással bíró nem nemesek közé felvétettek, kiknek a teljesítményei után nem bérfizetés, hanem tiszteletdíj (honorarium) járt.284 Egyetemünk fennállása óta ez már a második intézményes kitüntetés, mely a tanárokat érte; az elsőben akkor részesültek, amidőn az 1784 márc. 21.-én kelt udvari decretum kimondotta, hogy nemcsak a tanároknak, de a feleségeiknek és özvegyeiknek is joguk van a törvényszék előtt ülőhelyek elfoglalására. 1805- ben érkezett el tudományos és gyakorlati téren egyaránt magasanívelő, de társadalmilag is megbecsült, bár tövisektől sem kímélt életpályájának első állomására Stáhly György fia: Stáhly Ignác, aki harmadmagával — Gallor Mihály, magyarul nem tudó trencséni gyakorló orvossal és Frankenburg Mihály végzett sebészszel — folyamodván a 281 OL. Litt.-pol. 1807. Fons 9, pos. 459 1/2. 282 L. Pauler i. m. 304, 329, 370, 381. 283 Codex III/4. 791. 284 Codex III/2. 50.
