Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
AZ ÁLLATORVOSI INTÉZET ADJUNCTUSA. 233 Az állatorvosi intézet adjunctusságában is történtek változások ez időben. Ezt a tisztséget „extra statum“ Pohl Ignác sebész töltötte be, a „vir unius linguae“, akinek éppen nyelv- ismereti fogyatékossága miatt csak korlátolt hasznát lehetett venni a különböző ajkú hallgatóközönség oktatása körül s ezért Tolnay kezdeményezésére a helytartótanács 1802 aug. 5.-én felkérte az országos főorvost, Schraudot, helyezné el valahol megyei sebésznek Pohlt. Augusztus 17-ikén azonban Schraud a vármegyei önkormányzat tiszteletben tartására való válaszában megírta a helytartótanácsnak, hogy óhaját nem teljesítheti, Pohl érdekében a kívánt lépéseket meg nem teheti, mert a megyei törvényhatóságok a protomedikus közbenjötte nélkül maguk választják a gyógyszemélyzetet és befolyást nem is tűrnének.274 Tudomására jöhetett a Pohllal való meg nem elégedettség Stulfa (később: Széky) Péter dr.-nak, az egyetemi kórház 3 év óta klinikai assistensének, s ama tapintatosnak hangzó ürügy alatt, hogy „értesülése szerint az állatorvosi intézet reform előtt áll“, a maga részére kérte az adjunctusi állást, felhozván, hogy magyarul, latinul, németül és szláv nyelven beszél, hogy résztvett 1800-ban az insurrectióban és felmutatta Dugonics András bölcsészeti dékánnak 1793 nov. 4.-én kiállított s minden tárgyból „kitűnő“ osztályzatról , tanúskodó bizonyítványát. Végül is maga Pohl tért ki az állásából: az egyetemi magistratus 1803 máj. 17.-én jelenti, hogy meghalt. Június 17-én az orvosi kar Stulfát ajánlotta adjunctussá való kinevezésre, ami július 29.-én meg is történt, 400 forint fizetés megállapítása mellett.275 Pohl halála nagy tragédiát jelentett hátrahagyottai: özvegye és három gyermeke részére, kik közül az utolsót még a szíve alatt hordta. A 15 éves szolgálatra visz- szatekintő ember a haláláig sem tudta elérni, hogy a kinevezettek statusába belekerüljön s hátrahagyottairól méltán jelenthette a magistratus a helytartótanácsnak, hogy „ezek éhezni fognak“. A helytartótanács kegyképen egy egész havi fizetést és évi 100 forintot utaltatott ki nyugdíjul a család részére.276 274 OL. Litt.-pol. 1802. Fons 9, pos. 141-3. — Fons 23, pos. 6. 275 OL. Litt.-pol. 1802. Fons 9, pos. 90, in, 141, 233. 276 OL. Litt.-pol. 1802. Fons 9, pos. 148.
