Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

2l8 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).

utaltatott továbbá a kinyomatásra bemutatott kéziratok revi- siója, valamint a könyvek censurázása.236

1799-ben — tehát egy évvel Jenner első közlésének megjelenése után — Magyarországban is megindultak az első himlőoltások. „Hell János sopronmegyei és Riegler Zsigmond békésmegyei főorvosok voltak ezen áldásthozó kis műtétnek legelső propagálói“ — írja Magyary-Kossa Gyula237 ésmások238 de közelebbi időpontot senki sem jelöl meg. A legelső propagálók sorából azonban semmikép sem hagyható ki Lenhossék Mihály, akkoriban Esztergom megyei főorvos s bár szabatosan nem bizonyítható, de az egybevetett kalendáriumi adatok alapján ki sem zárható, Lenhosséknak egy mondatából pedig valószínűsíthető, hogy az említett két társát Lenhossék meg is előzte. Ugyanis már 1799 ápr. 6.-án tárgyalás alá vette a helytartótanács a tiszti főorvosi jelentést, mely szerint Esztergom megye több részében szerencsés eredménynyel kísérelték meg az ott dúló himlőjárvány ellen a gyermekek oltását, miért is a helytartótanács máj. 21.-én körrendeletét bocsátott ki a törvényhatóságokhoz, hogy hathatósan ajánlják és terjesszék a himlőoltást s hogy erre úgy az orvosokat, mint a sebészeket taníttassák ki.239 Nyilvánvaló, hogy oly oltásokat, melyeknek szerencsés eredményéről Lenhossék úgy számolhatott be hogy azokat a helytartótanács már április 6.-án tárgyalás alá vette, ha esetleg nem is előbb, de bizonyára 1799 legelején kezdte meg. Az ő prioritása mellett hozhatók fel azok a sorok is, melyekben 1829-ben mint protomedikus a himlőoltásról írt nagyterjedelmű munkájában,240 megemlékezve Riegler Zsigmond békésmegyei tiszti főorvosról, mint a himlőoltás egyik első terjesztőjéről, hozzáfűzi: „Szeméremérzetem tiltja, hogy néven nevezzem azokat a hazai orvosokat, kiknek e téren nagyobbak az érdemeik.“ Hogy az egyetemi körökben 1801-ig nem akadt senki, aki a himlőoltással foglalkozni kezdett volna, ennek valószínű oka az, hogy Bécsben Stifft még az 1800. évi

236 OL. Litt.-pol. 1802. Fons 9, pos. 123. — Codex III/2. 27, 53, 54*

237 Magy. orv. emlékek I. 171.

238 Gyógyászat. 1873. 554.

239 Codex III/i. 834.

240 Teljes terjedelmében közli a Codex III/3. 305—354.