Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)

IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)

nem, mert a javaslatba hozottakat látta a legméltóbbaknak valamennyi pályázó közt, Kolbány dr. érdemeiről pedig teljességgel semmit sem tudnak („.. . die Verdienste aber, so wie die übrigen Eigenschaften des ...... Kolbani sie

gänzlich misskennen“). Hogy a király megnyugvással vette tudomásul pártfogoltjának érdemesebbeknek minősítettek javára történt mellőzését, ezen csak azok a közügyek iránti felelősséget nem ismerők lepődhetnének meg, akik még nem jutottak annak a tudatára, mekkora károkat okoz, erkölcsi téren is, az értékes elemek félretolása a protegált kevésbbé értékesek kedvéért. I. Ferenc 1799 júl. 12-ikén a kancellária javaslatát fogadta el: országos főorvossá Schraud Ferencet és helytartó- tanácsi ülnökké az ezen tanács által is ajánlott Pfisterer Andrást nevezte ki.233 A kinevezés hatálybalépése azonban csak három év múlva rendeltetett el.234

Már az előbbi tárgyalások során merült fel és intéztetett is el a kérdés, hogy amennyiben az orvosi facultásnak nem lesz a kar elnökségét is betöltő tanulmányi igazgatója, a dekán vezetése alá állíttassék a kar. Ezzel együtt azonban a nyilatkozattételre felhívott regnicolaris bizottság helytelenítette a dékáni tiszt betöltésekor eddig dívott eljárást, amely a dékánok sorrend szerinti váltakozását tette rendszerré s a jövőre nézve a dekán szabad választhatását óhajtotta kimondani. Az eddigi eljárás mellett ugyanis olyanok is kerülhettek e tisztség sorára, akik arra kevésbbé voltak alkalmasak vagy méltók, míg a szabad választástól az volt remélhető, hogy mindenkor a legérdemesebbet juttatja a dékáni székbe. A király ezt a javaslatot is elfogadta s az előbbi ügygyei együtt 1799 júl. 12.-én kiadta, azonban a kinevezési okmányok, az intézkedések és az azok közzétételére vonatkozó rendelkezések csak 1802 ápr. 23-.án expediáltattak, anélkül, hogy az ügyiratokban a hosszú meg- fenekeltetésnek magyarázatáról értesülnénk. Nem lehetetlen azonban, hogy a végső rendelkezések azért késleltettek ily sokáig, mert Bécsben is sokat tanakodtak azon, hogy vájjon a II. József által beszüntetett tanulmányi igazgatói tisztet visszaállítsák-e vagy sem. S végül 1802 ápr. 29.-én Bécsben

233 OL. Udv. kanc. 7021 : 1799 és 3616 : 1802. — Litt.-pol. 1802. Fons 9, pos. 122.

234 Codex III/2. 24.

2i6 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806).