Győry Tibor, nádudvari: Az orvostudományi kar története 1770-1935 (Budapest, 1936)
IV. rész. Az orvosi kar Budára, majd Pestre helyezése s története a Nova Ratio Educationis megjelenéségi (177-1784-1806)
212 IV. A KAR PESTEN A II. RATIO MEGJELENÉSÉIG (1784—1806). előadás nyelvét értették s így a magyar nyelven tartott correpe- tálásokra nem szorultak. Mindamellett erre is jelentkezett pályázó egy Lamberti Felix nevű med. dr. személyében, kérve a correpetitori állást a maga részére rendszeresíttetni. Lamberti egy év előtt adjunctusi állásra is folyamodott, de már akkor is óvta a protomedikus a kart és a helytartótanácsot, nehogy ez a rágalmazásairól ismert egyén (calumniator) kineveztessék.228 A sebészeket illetőleg most az volt a helyzet, hogy azok részére, akik a latin nyelv ismeretének hiánya miatt nem tudták elvégezni a két éves tanfolyamot, magáncorrepetitorok rendszeresítettek, akik az egész anyagot három hó alatt adták elő, ami természetesen elégtelen volt s a betegek kárára ment. Ezért e tanfolyampótló cursusokat a felség beszüntetni rendelte s a helytartótanács 1803 jún. 14.-én kelt rendelete útján csakis azoknak a sebészeknek engedélyezte, akik több éves gyakorlat felett rendelkeztek és igazolni tudták, hogy csakis a latin nyelv ismeretének hiánya miatt nem végezhették a két éves tanfolyamot; egyben azonban az eddigi 3 hónapos magáncursus tartama is 2 esztendőre terjesztetett ki.229 A sebészjelölteknek a latinban való járatlansága végül is ahhoz a természetellenes helyzethez vezetett, hogy a nyilvános egyetemi tanfolyamon 1806-ban már csak négy sebészhallgató vett részt, a többi mind a magánleckéket hallgatta.230 Miként a correpetitorok, úgy a tanársegédek tisztje is sokáig nem volt pontosan szabályozva. Az egyetemi magistratus — megelégelve azokat a tanársegéd-szabályzat-tákolmá- nyokat, melyeket átlag két éves időközökben igényelt ki valamely pillanatnyilag adódó kisebb-nagyobb incidens — 1796 dec. 13-ikán tartott ülésében elhatározta, hogy az orvosi karral mindenre kiterjeszkedő szabályzatot készíttet a belgyógyászat és a sebészet assistentiája részére. A kar Rácz Sámuelt bízta meg a tervezet elkészítésével, mely a következő 7 pontba foglalta a tanársegédek személyéhez és működéséhez fűzött követelményeket. 1. A jelölendő tanársegéd gyakorlott férfiú legyen a betegségek felismerésében és gyógyításában, 228 OL. Litt.-pol. 1798. Fons 9, pos. 210 és 1799. Fons 9, pos. 74, no. 229 OL. Litt.-pol. 1803. Fons 9, pos. 95, 96, 206, 207. 230 StR. 3678 : 1806.
